sky

Entschuldigung

Haru — 2014-02-23 12:17:35

Nos, nem tom hány nap vagy hét után megint akarnék jönni egy bloggal, de azt hiszem képtelen leszek rá. Inkább csak szólnék pár szót az oldalról meg egy-két emberhez azt utána meglátom, hogy mi lesz. Stak, Nina, Luna, Elsőként is, bocsánat, hogy olyan sokáig nem válaszoltam nektek a chatben, tudom, hogy rohadt nagy bunkóság volt. Ezért elnézést is kérek. Nem tudom mi van mostanság velem, az oldalra se járok fel már több napja, Ezért is gondolkodtam egy záráson, mert annak nincs értelme, hogy csak itt díszelegjen a gportalon üresen, nuku tartalommal. Látszik,hogy már elhagyatott és üres. A statisztikán is mutatkozik. Nem gondoltam volna, hogy 4 éves gportalos pályafutásom során így ilyen szinten megfordul a zárás a fejemben. Lassan kezdem megérteni amit néha egyesek, blogoláis válságnak neveznek. Na ebben szenvedek én is. A kedvem valahogy olyan szinten elment most még ettől is, hogy az hihetetlen. Lehet, hogy az az oka, hogy hétvégén már nem merek írni, mert anyám mindig itt nézi a tévét a hátam mögött és ez a blog az egyetlen egy olyan kis szeparé, ahova még nem engedtem be. De így, hogy csak hétvégéken volt időm, és most ez is elment, így... Hát nincs sok értelme. Úgyhogy úgy döntöttem, bezárom egy időre. Csak addig amíg véget ér ez a tanév és el nem kezdődik a nyár, utána azt hiszem visszatérek. Remélhetőleg új formában, új élettel és szabadsággal.

Alyson Noel - Shadowland Árnyvidék

Haru — 2014-02-21 15:55:27

Újra indul a karmakörhinta! Ever életében minden tökéletes lenne, ha Ava árulása folytán nem maradna a nyakán a bosszantó ikerpár, Romy és Rayne. Ha a bosszúszomjas Roman nem tenne újabb aljas kísérletet Ever és Damen szerelmének elpusztítására. Ha nem találkozna egy előző élete szerelmével. Ha nem követte volna el élete legnagyobb baklövését azzal, hogy megitatta Damennel az életmentő elixírt. A Kék hold után nagyon nem mertem nekifogni ismét a sorozatnak, hisz tartottam tőle, hogy csalódni fogok. De tekintve, hogy nemrég megtaláltam az utolsó két részt neten, gondoltam, na folytassuk mostmár ezt a sorozatot. Kicsit nehéz volt, tekintve, hogy kb két hónap után vettem elő ismét ezt a könyvet és nehéz volt konkrétan emlékeznem a szereplőkre és az előző cselekményekre. Azt viszont meg kell hagyni, hogy az Árnyvidék, sokkal jobb lett mint a Kék hold. Egy új szereplő is megjelenik a porondon, Jude, aki naná, hogy bekerül egy szerelmi háromszögbe Everrel és Damennel. Maga a könyv egy kicsit vontatott, a cselekmény nagyon nehezen akart beindulni, de nem volt rossz. A vége fele indulnak be igazán az események és ott is szakadnak meg /Az olvasó bosszúságára/ Jó pont, hogy egy új elem az Árnyak könyve felbukkan a történetben, na meg, hogy az ikrek is megmaradtak és tovább bosszantották Evert. Ha már így a szereplőkre tévedtünk: Dament valahogy most se tudtam megkedvelni. Sőt egyenest idegfrászt kaptam benne, mikor a rossz a karmám és vezekelnem kell címszó alatt egyenest a remeték szintjére száműzte magát. Mint egy nevetséges böjtfogadalom ami abban merül ki, hogy lemond a luxuséletmódról. /Kb egy -két fejezetig, mert utána visszatér régi életébe az ikrek miatt/ Azt se csíptem benne, hogy egyszerűen nem próbálkozott annak érdekében, hogy legalább a halálos érintési problémát megoldja Everrel. Pedig elvileg ő is akarta már azt a mély közös élményt Everrel. Hamár Evernél tartunk. A lány ugyan fejlődött, de naná,hogy már megint elkövetett egy nagy baklövést a megkötős varázslattal. /Aminek következményeit jó erősen lehet olvasni a Sötét lángban/. Mindezek ellenére még mindig kedvelem, mert legalább elszántan keresi a megoldást nem úgy mint Damen. Abból a szempontból is kedveltem, hogy nem hagyta meghalni a barátnőjét Havent. Akkor kicsit önzőnek tartottam a viselkedését, amikor folyton agódott a nagynénje és Munoz kapcsolata miatt. Vagy jobban mondva nem örült neki, de ezt inkább betudtam tipikus kamaszos dolognak. Az Ikrek, Romy és Rayne megint csak hozták a formájukat. Legalább segítenek Evernek bár sajnos az a segítség is foghíjas. Nyílván ez is annak az oka, hogy Ever sorozatban követi el a baklövéseit ami miatt az olvasó csak a fejét veri a falba. /Én is majdnem azt tettem főleg most a 4. résznél/ Jude-ról mos per pillanat nem tudok túl sokat mondani. Látszik,hogy ebben a részben inkább csak úgymond előfutárként szerepel, fontosabb szerepe nyílván majd a 4. részben lesz. Roman szokás szerint a sötét csábító aki beleeszi magát Ever baráti körébe. Nem sokat bukkan fel a történetben, de persze, hogy megcsinálja az aljas húzását a könyv végén ezzel is jó kibaszva Everrékkel. De azért szeressük hisz nélküle a könyv uncsi lenne. Ami viszont tetszett a könyvben az - némileg - a filozófiai részek a karmáról és az életről: "A karma az, ami. Nem ítélkezik, nem jó vagy rossz, ahogyan a legtöbben gondolják. A karma minden cselekedetünk, pozitív és negatív tettünk eredménye, az események folyamatos egyensúlyban tartása, ok és okozat, szemet szemért, fogat fogért, vetés és aratás, ami jön, az megy is." "Damen megáll, és hozzám fordul: – Ever, nem a tárgyaink határoznak meg minket. Nem a ruhák, amelyeket viselsz, a kocsi, amit vezetsz, a művészet, amire szert teszel. Nem azok vagyunk, ahol élünk, hanem ahogyan ez életünket éljük."

47 ronin

Haru — 2014-02-02 16:38:44

Ugyebár megígértem, hogy hozok egy kis véleményt a 47 roninról. Megpróbálom összeszedni a gondolataimat és egy értelmes összegzést mondani róla: Maga a film a kb a középkori Japánban játszódik. A történet arról szól, hogy egy tartományfőnök Asano megtalálja Kait, aki az egy erdőben menekült el a gonosz lények elől akik a fején hegekkel megjelölték. /Emiat félvérnek is nevezik a film során/ Az úr befogadja Kait a családjába szeretetben és békében nevelik. A tartományúr lánya, Mika, szoros barátságot köt vele, amiből persze naná, hogy később szerelmi viszony is kialakul. A történet onnan indul be igazán, hogy mikor Kai felnő, pont a családjához látogat el a Shogun és egy másik tartományúr Kira akinek pont Asano földejire fáj a foga. Egy boszorkány segítségével ármányt teremt a családban aminek következtében Asano meghal és a szamurájait beleértve Kait is, száműzik földjeikről. Mika ugyan kap egy évi gyászesztendőt, de utána kötelessége lesz Kirához feleségül menni, hogy a két család így egyesüljön. A volt szamurájok pedig bosszút esküsznek meghalt urukért és Mikáért. Innentől kezdődik maga a történet. Ami elsőként nagyon tetszett az a látványvilág, nagyon szépen meg volt tervezve. A jelmezek is megteremtették a szamurájok és a középkori Japán hangulatát bár az, hogy a főhös pont egy nem Japán ember legyen na az elsőként kicsi fura volt. De tetszett tényleg. Olvastam ugyan jó pár kritikát amiben a filmet teljesen a padlóra küldik, de megmondom az őszintét egyáltalán nem tudok azzal egyetérteni, hogy a film elejétől a végéig unalmas lett volna. Az tény, hogy a történet fő szálát és a lényegét hamar ki lehetett találni, a vége mégsem az lett mint a legtöbb szerelmi-akciós hollywoodi film. Szerintem maguk az animációk is nagyon jól sikerültek attól függetlenül, hogy nem költöttek rá olyan holibilis összegeket.

New World

Haru — 2014-02-01 20:27:45

Sajnálom, hogy mostanság ennyire eltűntem. Nem jellemző ez rám. Egész héten nem néztem fel a blogra, pedig itthon voltam keddtől mert teljesen leamortizálódtam. /Ez a hátránya a fél 10-ig nyomott iparnak/ Na mindegy, most már kipihentem magam jövőhéttől újult erővel vágok neki a tanulásnak. Ami a napjaimat illeti aránylag jól alakulnak. Telnek-múlnak, sok izgalom nincsen. Szerdán volt a tablófotózás, a hajam be lett göndörítve és ki lettem sminkelve a többieknek tetszett. A sminkes le is fényképezett, azt raktam ki profilképnek, ha nem 16 lájkolták be, akkor egy sem. Fene se gondolta volna, hogy a smink ennyire megváltoztatja az embert. Tényleg meg kéne tanulnom már, mondjuk nyáron tervbe van véve egy nagy átalakulással együtt. Ma voltam barátnőmmel az Arénában megnézni a 47 ronint. Hát srácok az a film valami eszméletlen jó és eszméletlen szomorú. Barátnőm bőgött is rajta. Majd szerintem hozok róla véleményt, már ha nem megy ki a fejemből és lesz hozzá ingerenciám. Azt hiszem nem meséltem, de múlt héten pénteken túl voltam egy tételfelelésen töriből. Ez is ötös lett szerencsére. Az átlagom így 4,87. Az első évem az, hogy töriből így megugrott az átlagom. Erre azért most büszke vagyok. Nem is tudom, miről kéne még írnom. Talán ha nem leszek ennyire nyomott írok többet is...

Szabadság dühöngés és igazságtalanság

Haru — 2014-01-22 14:38:13

Gondoltam most már jövök egy rendes bloggal. Habár most törit kéne tanulnom de nem fogok. Majd tanulok azután, hogy kivittem a kutyát. Addig meg bassza meg az egészet az aki kitalálta a... Megjegyzés: Eme bejegyzés káromkodást fog tartalmazni. /Egyébként már tartalmaz is, szóval tök mindegy/ Valszeg rendszertelenül fogok össze-vissza beszélni szóval előre is gomen. Igazságtalanság java. Múlt héten szabály szerű kiakadásom volt csütörtökön mivel kiderült egy drága osztálytársunk csont nélkül zsebelhetett be 40 plusz pontot a felvételire. És miért? Mert hátrányos helyzetű. Na most figyeljetek mert jön egy nagy adag irónia. Tehát úgy néz ki osztálytársam szempontjából az számít hátrányos helyzetűnek aki. a) Apja egyéni vállalkozó, a vállalkozás megy b) Anyuci házaló diplomás, és egy bazi nagy mercédessel járkál. c) Csak egy testvére van. d) Egyik gyereknek sincs tartós betegsége vagy fogyatékossága e) Biztos anyagi háttérrel rendelkezik. f) Egóval áldotta meg az ég. Magyarázzátok meg, hogy MI A BÚBÁNATOS FASZÉRT KAP AZ ILYEN 40 PLUSZ PONTOT?! Miért? MIÉRT?! Milyen jogon kap ez a gyerek igyen tankönyvet, ingyen ebédet, és gyermekvédelmi támogatást miközben az ég adta világon semmi baja sincsen se neki se a szüleinek akik ráadásul jól keresnek! És velem mi a helyzet he? Nekem baszták megadni azt, hogy tartós beteg vagyok mert elvileg az epilepszia nem epilepszia á ugyan dehogy. Csak ép eplipesziára való gyógyszert szedek! És az anyám minimálbérért gürcöl egy kibaszott lottózóban! Egy fizetésből éljünk meg fizessük a kibaszott rezsit a tankönyveket a kaját meg a nem tom mit! Hát basszák meg de tényleg. Már megint ez, hogy egyesek röhögve elérnek azt amit akarnak én meg hajtsam ki a belemet is csak hogy felvegyenek egy nyomorult helyre! Hol van az igazság? Hol van azoknak az igazságuk akik folyton küzdenek egy jobb életért és közben nézhetik végig azt ahogy más a seggük felemelése nélkül is elérik azt amit ők csak nehézségek árán érhetnek el. HOL A KIBASZOTT PICSÁBA VAN AZ IGAZSÁG?! A tetejébe még ma a nevelési tanácsadó is hívott, hogy az írásom miatt leszek szíves befáradni jövő hét kedden délben hozzájuk. Hát basszák meg azok is. Diszlexiám vagy mi a tököm van, de semmi szart sem adnak rá csak azt, hogy járnak külön órákra míg másnak több időt/pontot/anyámkínját adnak. Nekem is járhatna több időt de senki sem adta meg. Köszönöm szépen a nevelésis papíromat mindjárt ki is vágom a francba, mert szart se ér. Vicc, hogy már 7 éves korom óta nyúznak ezzel az egész szarral.

Jégvarázs

Haru — 2014-01-18 12:39:47

A mút hétvégén megnéztem ezt a rajzfilmet és gondoltam hozok róla egy kis véleményt. Biztos mindenki ismeri vagy már látta is egyszer, de aki nem annak ez most biztos jó lesz :) A történet elején megismerhejtük Kristófot akinek ugye később fontos szerepe lesz a történet során. Róla megtudjuk,hogy hegyi ember, és van egy rénszarvasa Swen, aki mondhatni az egyetlen barátja lesz. A felbukkanása után jön a képbe a két testvér Elza és Anna egy uralkodónak a gyermekei. Elzának varázsereje van ennek lényege, hogy uralni tudja a hó elemet, létrehozhat havat, jégpályát stb. Egy éjszaka felkelti őt Anna a huga, hogy csináljon neki havat és játszanak a kastély egyik nagy termében. A játék közben azonban baleset történik Anna fejét eltalálja egy jégcsap amit Elza küldött rá véletlenül. A szülők persze tudomást szereznek erről és elviszik Annát Elzával együtt a trollokhoz, ahol megváltoztatják Anna emlékeit Elza varázslatával kapcsolatban. Így Anna azt fogja hinni, Elzának nincsen hatalma. Elzával közlik, hogy a hatalma egyszerre áldás és átok is, és meg kell tanulnia uralni. Amíg azonban ez nem történik meg a szülei elzárják őt a külvilágtól, nem találkozhat idegenekkel és elválasztják Annától is. Telnek múlnak az évek és mikor a két lány felnő onnan indul be a történet. Nem szeretnék több spoilert mondani, inkább csak a film bizonyos jeleneteit szeretném kiemelni. Az első ami nekem kicsit érdekes és vicces is volt az az a jelenet, amikor Anna találkozik Kristóffal. Anna ugye elmeséli neki,hogy van már egy szerelme egy herceg akivel még a történet elején találkozott és hogy már el is jegyezték egymást. Kristóf erre határozottan kijelenti eléggé nagy butaság, hogy egy idegen emberrel köti össze az életét hisz még csak egy napja ismerte. /Később emiatt lesznek is bonyodalmak a történet vége fele/ Ilyenkor eszembe jutottak azok a lányok akik már egy nap után képesek szerelmesek lenni és rajongani egy fiú után. Nem volt rossz ötlet egy kicsit a valóságból is beleépíteni a történetbe. Persze a is nagy volt amikor üldözőbe veszik őket a farkasok ők meg ott szerencsétlenkednek XD

Vissza a valóságba

Haru — 2014-01-09 20:42:00

Szívesen ecsetelném nektek, hogy mennyire nem akartam, hogy jöjjön az iskola, de a kezdeti hétfői sokk után már egészen hozzászoktam a napi rutinba. Meg is látszik, hogy nem tudtam írni hamarabb. Hétfőt kapásból egy töri tételfeleléssel kezdtem, ami egy szép ötös lett. És persze, hogy 4,78-as átlagra le is zártak ötösre. A félévim nem lesz olyan borzadályos bár presze van még mit javítani. Remélve, hogy most már különösebb bajok nem lesznek köztem és anyám között, talán végre tényleg rákoncentrálhatok a dolgomra és felhozhatom év végére az átlagomat. Jövőhéten megyek felelni irodalomból a 4-esért. Matekból nemrég írtunk tz-t az sajnos 4 lett, pedig ha 5 lett volna talán lett volna esélyem az ötösre. Na mindegy, még ebben a maradék 4 hónapban kihajtom a belemet és akkor meglátjuk, lehetek-e 5 vagy sem. Gisből úgy néz ki 3-as leszek, titkáriból 2-es. Őszintén szólva ez a két tárgy rohadtúl nem érdekel és mivel egy fikarcnyit se számítanak bele a felvételibe, ezért látszik, hogy le is szarom őket. A többi tárgy jó, úgy néz ki informatikából dicséretes ötös leszek *.* Gépírásból is ötös lettem, nyelvtanból 4-es. Szóval az erős négyes átlag meglesz, de nagyon szeretném, hogy legalább a matek, az irodalom és a töri legyen év végén ötös. Megint csak az van, hogy Let"s go! Abban infó tanáromnak igaza volt, hogy bizonyos bővítményeket félre kell tenni azért, hogy jobb eredményei legyenek az embernek. Ergo, nekem is félre kell tennem most a szabadság és egyéb iránti vágyamat és elfogadni ezt az állapotot. De ez csak egy állapot. Aztán fel fogom vállalni a konfliktust főleg nyárra. Tudom, hogy addigra ki fog robbani minden, amit most elnyomok magamban. Hajaj mik lesznek még itt. De muszáj lesz. Remélem sikerülnek a terveim hogy aztán félig nyugodt lélekkel vághassak neki a felsőfokú tanulmányaimnak.

Letters to grandfather II.

Haru — 2014-01-01 20:11:22

Hát ez is eljött. 2014. Ilyenkor van az, hogy az ember fogadalmakat tesz. Többet mozog, kevés édességet eszik vagy más ehhez hasonló értékű ígéretek. Aztán persze nemhogy a fele, de még a negyede se teljesül. Régen mindig azért szerettem a Szilvesztert mert minden gond nélkül fent lehettem hajnali egy-ig és vígan pötyöghettem a számítógépen. Vagy átmehettem hozzád és vígan nézhettük a hajnali filmeket. Nem tudom miért éreztem most üresnek Szilvesztert. Talán mert most volt először, hogy csak én meg anya voltunk. Nem fogadtunk meg ünnepélyes ígéreteket vagy tetteket. Csak jobb életet kívántunk azt kész. Egyszerü és még nem is teher. De tudod az az igazság, hogy most már örülök annak, hogy itt van 2014. Sejted miért nem igaz? Most valahogy úgy érzem az életemnek végre van értelme. Eddig úgy éreztem csak vánszorgok mint egy csiga, de most végre talán beindulnak az események. Motiválni fog az amiről régen beszéltünk. Még akkor is, ha közben elfelejtek a jelenben élni. De az az igazság, hogy már rég rájöttem arra én sose leszek arra képes, hogy a mának éljek. Hogy eleresszem a céljaimat és a nehézségeimet. Mert mindig minden egyes nap csak ezekért fogok mindig felkelni. Amíg tudom, hogy nem csak tengődök az életben hanem török előre folyamatosan addig nem fogok félni. De tudod azért azt meg szeretném tőled tanulni, hogyan kell egy kicsit a mának is élni. Nevetni úgy, mintha egy árva gondja se lenne az embernek. Azt sajnos nem mindig tudom megfogadni amit sokszor mondtál, hogy a nevetéssel az élet viharai is könnyebbek. Vagy hogy a majrézás az kb annyit ér mint egy halotnak a csók. Ha hátrhagyom a gondokon való rágódást és nem engedem, hogy anya begubozzon, csak mégjobbá válhat az életem. Elvégre ez az az év, amikor egyetemista leszek! Remélem szeptemberben egy erős életvidám nőként léphetem át a Corvinus küszöbét arra gondolva, hogy az elkövetkezendő három és fél év /És ami még utána jön/ az én évem lesz. Korlátok nélkül végre az enyém lesz.

Welcome, 2014!

Haru — 2014-01-01 00:00:00

Álmodjuk meg a jövőt...

Az év utolsó napja

Haru — 2013-12-31 12:51:07

Hát srácok eljött ez a nap is. 2013 vége. Megmondom az őszintét én nem vagyok szomorú amiatt, hogy véget ért. Valahogy ez az év is kissé peches volt a várthoz képest. De szerintem itt az ideje, hogy összegezzem milyen is volt 2013. Ért azért jó pár dolog aminek én kimondottan örülök, sőt ezek azért ellensúlyozzák azt a sok rosszat ami mostanság ért. Ezért remélem, hogy 2014 a lehető legjobb lesz. Na de jöjjön inkább az összegzés had örüljetek a hülyeségeimnek. 2013 pofáraesései. 1. Fenomenális balhék anyával. Na igen ezekből mostanság túlságosan is sok volt ami szerintem kicsit durva. Minden hónapban volt legalább egy olyan nap amikor úgy összevesztünk mint annak a rendje. És mindig volt legalább egy nap amikor az egész életemet a pokol fenekére kívántam. 2. Helló epilepszia! Na itt mondtam azt, hogy why?! Ezt már egyszer leírtam itt a blogban, miként újult ki ez a drága betegség. Ha 2014-ben ismét visszatér esküszöm lekáromlom még az istent is az égről. 3. Áruló barátnő. Ugyebár kedves barátosném miatt történt az, hogy a régi oldalamról elköltöztem és létrehoztam ezt még májusban. Ezt a történetet is megtalálja az ember itt a blogban még a megalkotása elején. 4. Az első 1,00 átlag. Másnak talán nem okozna szívbajt eme gondolat, hogy egy vacak jegy miatt villog ez a szám az e-naplójában de én egyenest sírógörcsöt kaptam akkor. Mikor volt az, hogy én bukásra álljak? Grr.... Na ezért utáltam én akkor a gis tanárt! 5. Goodbye apai rokonság! Avagy amikor kedves nagynéném és kis családja nyíl egyenest a hátát mutatta nekem méghozzá a szalagavató előtt. Eredménye: Basszátok meg kedves rokonaim! /A történet egyébként itt is olvasható/ 2013 szárnyalásai. 1. A német érettségi: ígéret level 1 Hát igen. Erre szerintem még az érettségiig büszke leszek. Na jó ez talán túlzás hisz van aki sokkal jobban teljesít meg egyebek, de azok után, hogy nekem azt mondták örüljek, hogy kettest kapok na ahhoz képest nagyon büszke vagyok rá. És arra is, hogy neki mertem vágni annak ellenére, hogy baszottúl belénk verték a frászt. 2. 12. év eredményei: Ígéret level 2 Erre is büszek vagyok. Mert minden gondom bajom nyűgöm ellenére sikerült kicsikarnom magamból egy erős négyes átlagot ahhoz, hogy 2014-ben felvegyenek a Corvinusra ^^ 3. Új barát és suttyom kocsmázás Ugyebár nemrég említettem T-t akivel sikerült nemrég aktiválni lázadó énemet és elhagyva az iskola szeszélyeit elvándoroltam a belvárosba egy jó kis iszogatásra. /Aminek az volt az eredménye, hogy szédelegve császkáltam haza/ Szóval srácok éljennek a lázadó ösztönök! 4. Technikai kütyük forever. Nem is tudom említettem-e nektek, de én élek-halok a technikai vívmányokért. Ennek hatására még nyáron a szülinapomra kaptam egy jó kis tabletet, most karácsonyra meg egy új mobilt ami egy sony xperia z! És nem ezt most nem dicsekvésként mondom, de no. Imádom az új telefonom! 5. I love book. Na ez meg a másik fele. Végre beszerezhettem ismét egy rakás könyvet e-book formájában és még kaptam is kettőt amit a suliban békésen olvasgathatok majd. Háh imádom az új szép könyveket Hát kezdetnek ennyi lenne. Ha még eszembe jut valami, akkor kipótolom a listát. Addig is mindenkinek Boldog Új Évet!

Letters to grandfather I.

Haru — 2013-12-30 14:50:18

Tudod néha tele vagyok bizonytalansággal. Soha nem szerettem az ingatag talajt és mindig mindenkor a lehető legbiztosabb pontot kerestem az életben. Egy támfalat amibe nyugodtan belekapaszkodhattam ami soha nem dölt ki ha neki támaszkodtam. Így vagyok most is. Keresem azt a biztos pontot amibe kapaszkodhatok. Nem mondhatom azt, hogy most csúszik ki a lábam alól a talaj. Inkább talán most vetem meg magabiztosan tudván, hogy jó úton járok. De tudod amikor az ember egy másik élet lehetőségeit is meglátja akkor elbizonytalanodik. A barátaim élete annyira más! Ég és föld a különbség az övék és az enyém között. Gondolkoztam azon, hogy csak az anyagi különbségek miatt vagy más miatt. És azt hiszem lassan kezdek rájönni, az anyagi állapotnak semmi köze sincs ehhez. Nyílván láttad milyen reakciót váltott ki anyából már maga az a gondolat, hogy elkezdtem barátkozni. Frászkarika volt a javából. És persze már megint a tiltási dilemma! Pedig fel se tűnt neki, hogy már kb három hónapja barátkoztam nagy vígan és a tanulmányi helyzetem egy fikarcnyit se változott. Jó mondjuk az durva volt, amikor gisből amiatt a kibaszott egy db témazáró miatt az átlagom 1,00 volt... De azóta szépek lettek az eredményeim. A törire különösen büszke vagyok. Na mindegy. Ez mellékes. Szerinted azért volt csak ilyen mert megijedt, hogy visszatér a múlt? Vagy attól pánikolt be, hogy elszakadok tőle? El tudom képzelni, hogy ettől ijedt meg. Elvégre 8 évig szét voltunk választva Viktor miatt és én egyébként is inkább veled voltam. Gondolom talán így akarja bepótolni azokat az időket. Csak tudod ezzel az a baj, hogy szerintem kifutott az időből. Már észrevettem magamon a változást, főleg, hogy jön 2014. Ezt a folyamatot pedig nem tudom már beszabályozni. Tudom, hogy még nagyon sokáig fogok itt lenni vele sőt szerintem élete végéig. De úgy érzem nagyobb tér kell. Nagyobb szabadság. Nagyobb mint amit ő gondol. Persze ehhez nagyobb önállóság is. Szerinted itt kéne elkezdenem a változtatást? Biztos. Sőt egészen biztos. Nem fogom tudni elkerülni. Ez is olyas valami amit meg kell tanulnom. Ebben a maradék fél évben kiírtnom magamból a gyerekes énemet és felnövök. Remélem ha anya is meglátja ezt, könnyebben fogadja el azt, hogy már nem lehetek a nyakán mindig. Kívánj nekem sok szerencsét! Könnyebben vágok neki ennek ha tudom, hogy fentről vigyázol rám.

Változó világ.

Haru — 2013-12-29 19:42:09

Nyílván furcsa lehet, hogy két napig lezároltam az oldalt. Elsőként azon gondolkodtam, hogy bezárom, elvégre mostansá az istennek se tudok rendes bejegyzéseket hozni. Aztán eszembe jutott hogy kb 4 éve blogolok folyamatosan, úgyhogy nem most kéne csődőt mondanom eme szép kis pályafutásnak. Így hát gondoltam kicsit átformálom eme kis oldalt. Extra nagy újítások nem lettek benne, mondhatni minden a régi talán csak a külsőben és a modulok leírásában lehet újakat találni. És igen persze megint lilás és nem kékes vagy télies, de tekintve, hogy az időjárás nem mutat semmiféle télies jelet, ezért szerintem nem eget rengető probléma ha leszedtem a régi külsőt. Egyébként is mindjárt itt az újév, hát akkor indítsunk egy kicsit feltúrbózott külsővel nem de? Lentebb írtam egyébként egy kis karácsony utáni bejegyzést. Többre nem futotta, de innentől kezdve most már megemberelem magam és hozom az új bejegyzéseket meg még a franc se tudja mit. Szóval nem nem lesz üres az oldal és most már aktívabb ember leszek csak na... Oké, szerintem jobb lesz ha a magyarázkodásnak szentelek egy külön bejegyzést.

2013 utolsó napjai

Haru — 2013-12-27 09:02:17

Nem tudom miért nehéz rávennem mostanság magamat arra,hogy bejegyzéseket írjak főleg most, hogy szünet van. Talán az az oka, hogy kb 3 napig lázas voltam és rázott a hideg. A szervezetem is pont most mondta be az unalmast, de inkább legyen ez szünetben semmint iskolaidőszakban. Hát a karácsonyom most békés volt, vita sehol, de persze nem is volt nagy durranás. 24.-én filmes napot tartottunk anyával, ő csinált hozzá szendvicseket, utána másnap tunyulás, majd 26.-án mentünk a trófeába meghívásos alapon. Ma meg barátnőmmel találkoztam, elmentünk az Árkádba szét nézelődni egy kicsit. Kaptam egy könyvet karácsonyra az Engelfors trilógia első kötetét *.* Én választottam ki, ha már bent voltunk a libriben. Persze mondhattam volna, hogy valamelyik mostanság olvasott vöröspöttyös folytatását kérem, de mivel ezek csak e-bookon vannak meg, legyen inkább meg egy olyan sorozatom ismét, ami könyv formájában van a polcomon :3

Kitörés

Haru — 2013-12-22 19:53:07

Tekintve, hogy itthon vagyok, gondoltam, hozok most ma mégegyszer blogot. Úgy is volt pár dolog amiről szerettem volna írni. Ugye az előző bejegyzésekben írtam arról, hogy nagyon összevesztem anyával. Péntek este is sajnos beindult egy újabb vitahullám ami szombat reggel tornyosult fel. Anyám elmondta, hogy elege van abból, hogy nem értékelem azokat a cuccokat amiket tőle kapok. /Indok az volt, hogy az egyik táskám a földön volt kissé gyűrötten és hogy a mobilom fülhallgatója az ágyon hevert/ valamint, hogy egyáltalán nem vigyázok a cuccaimra. Na meg hogy remélte, hogy azáltal, hogy kaptam tőle egy vadiúj mobilt, jobban fogom becsülni, de nem tapasztalta, hogy bármi is változott volna. Ugyanúgy szarok a fejére, ugyanúgy semmibe veszem stb stb. Szombaton aztán kijelentette, hogy nem vesz nekem laptopot a ballagásomra, és átköltözök majd januárban nagyapám szobájába így el leszek tőle szeparálva. Nincsen vita a kupi miatt ami a szobámban van se más miatt. Utána még közölte, hogy ha egyetem helyett OKJ-ra megyek akkor amelett keresnem kell majd munkát is mert nem fog még két évig a semmire eltartani. Vagy ha kell eladja a lakást ő megy egy szobásba én meg mehetek amerre látok. Ezek után képzelhetitek, hogy sírógörccsel mentem iskolába és a végén ofőmnél akadtam ki egy siróroham kiséretében. Nem tehettem mást, valakinek el kellett mondanom a helyzetet. A helyzet felvázolása után elmondta, valószínüleg az a baj, hogy anyám nehezen fogadja el, hogy lassan felnőtt nővé válok. A megoldás miatt nekem meg fel kell vállanom a konflikust ahogy ő mondta. Ezután volt osztálykarácsony ami nagyon jól telt, majd külön bejegyzésben írok is róla. Délután aztán persze anya hívott, hogy menjek vele vásárolni. Tekintve, hogy nagyon elegem lett belőle a lehető legfagyosabb módon reagáltam a beszédére. Tett is megjegyzést de abban az állapotban különösebben nem érdekelt. Ma meg aztán lenyugodtak a kedélyek. Beszéltünk arról, hogy jobb ha tényleg inkább megkapom nagyapám szobáját felújítva míg ő az enyémet majd hálószobának használja és vesz magának egy saját gépet. Elmondása alapján már kezdi érteni, hogy nekem is kell némi magánszféra és nem lóghat állandóan a nyakamon. Szóval most jelenleg úgy álunk, hogy januártól anyám felvesz hitelt és elkezdjük az átalakítást. Nyár elejére meg valószínüleg már a saját különálló szobámban lehetek. Kezdetnek nem is lesz rossz az egyetemi évekre. El kell most már fogadnia, hogy nekem is van egy életem. Még ha úgy is tűnik jelenleg, hogy nincs. Majd lesz. Rohamosan változik minden ez ellen meg már nem tud mit tenni ahogy én sem. Ha egyetemista leszek akkor meg aztán pláne nem.

I had a dream

Haru — 2013-12-22 15:14:30

Ma reggel anya mondta, hogy az edulinenon írták, megnyílt az e-felvétlei a 2014-ben induló szeptemberi képzésekre. Nekem persze leesett az állam és mint egy őrult ugrottam fel a felvi.hu-ra. És már ott volt. Csak bámultam az oldalt és azon gondolkoztam: Úr isten hova jutottam?! Csak most kezd leesni most tudatosul bennem a tény, hogy itt már semmi sem gyerekjáték. Tényleg mintha újra és újra fejbekólintanának. Egy hang üvölt a fejemben, hogy mire vársz te ütődött jelentkezz már! Csak hát azért ez nem ilyen egyszerű. Az ég isten szerelmére, most fogom eldönteni merre tovább! Ezt nem kapkodhatom el. Utána kell még néznem mi legyen még az a három szak a gazd infón /Corvinusos és BGf-es/ kívül ahova még szívesen elmennék. Az ELTÉ-n találtam egy programtervező informatikust szerintem az lesz a harmadik. A negyedik és az ötödik meg lehet, hogy az Óbudai egyetem valamelyik informatikai szakja, csak még azt nem tudom melyik. Azt hiszem lázasan elkezdek gondolkodni. És szerintem kutakodok is egy kicsit... Szóval srácok, akik tovább akarnak menni egyetemre vagy főiskolára azoknak hajrá az e-felvételihez.

Lassan véget ér december

Haru — 2013-12-20 21:21:40

És végre valahára vége a tanulós hétnek! Holnap már csak egy lazább nap lesz, arra sajnos be kell menni, de mivel laza lesz most kivételesen nem vinnyogok miatta. Egyébként is végzek háromnegyed 12 körül és utána végre kezdődik a szünet! Nagyon furcsa egyébként, hogy így elszállt kb három és fél hónap. Észre se vettem de tényleg. Sőt ha jobban belegondolok hamarosan 2013-nak is vége lesz ami megint csak fura érzés. Túlságosan gyorsan repül az idő. Én meg néha túlságosan is félek az idő múlásától. Ha jobban belegondolok 2014-től nagyon sokat várok. Egyrészt ugye magát az érettségit, hogy a lehető legjobb lehessen, utána magát felvételit a Corvinusra és még ki tudja mennyi mindent mást. Innen jelenleg úgy tekintek 2014-re, mint egy új lehetőségekkel teli évre, ami csak jót tartogathat. Álmokat, reményeket, kitörést és egyebet. Jövőre kezdődik az igazi banzájn! A mai napom egyébként jó volt, ahogy a többiek meglátták bent az új mobilt teljesen rácuppantak :D Attilávval még játszottunk is egy multyplayeres játékon persze bénáztunk egy sort, de klassz volt :D Suli után meg találkoztam T-vel mentünk a Vörösmarty térre, ahol ittam forralt bort, meg nézegettük a karácsonyi vásárt. Utána meg irány a kocsma amolyan kíváncsiságból belementem, hogy bemenjünk oda. A fröccs amit kaptam az jó volt, na de az a durvább kis rövid cucmák na az kicsit kiütött. Pedig nem volt rossz ilyen kókuszos íze volt. Az alkoholról szerintem tényleg lemondok nem nekem valók ezek a tömény italok. XD Most már várom a szünetet az édes pihenés. Meg persze a töritételek./Jobban mondva a maradék/ Ja! Nina, köszönöm mégegyszer, hogy küldtél nekem töri tételeket így legalább a fél szünetem nem tanulással fog eltelni :D Egyébként matektanár kibaszott velünk, ismételten kaptunk egy rakás beadandót még szünetre is. Haj, azt hiszem visitani fogok az utolsó héten >.<

WTF?!

Haru — 2013-12-19 14:58:36

Amikor valami gikszer adódik az életemben és utána egy látványos mozdulattal mególdodik csak röhögök. Visítva kacagok a sok szerencsétlenségen majd a hirtelen jött megoldásokon. Szerintem a fentiek nagyon szerethetik bámulni az arcomat olyankor amikor sperc alatt rendbe rakják a bajomat én meg csak bámulok mint borjú az újkapura. Na de mesélek nektek. Minden egy nőnemű lénnyel kezdődött. Nevezzük őt Paradixiának. Szóval Paradixia kedden kirobbanós műsort tartott. Előzménye az, hogy hétfőn mikor jött volna játszani én pont T-vel beszélgettem. Ezt ő persze észrevette és mikor kérdezte, hogy beszélgetek valakivel és mondtam, hogy igen akkor gyorsan eltűnt mint a kámfor minden gond nélkül. Nos Haruka szépen beszélget meg minden majd átmegy Paradixiához tévét nézni, hogy ne érezze magát elhanyagolva egy jó barát miatt. El is telik nap nagy békésen, Haruka persze a hülye fejével nem gyanítja, hogy másnap jó nagy gikszer lesz. Kedden aztán jön a robbanás. Haruka megkapja azt, hogy a barátai fontosabbak, mint a saját anyja és hogy határozott módon köpik a szavaira. Kiakadásának nem csak ez volt a forrása hanem az is, hogy nem csináltam meg kapásból pár dolgot hétfőn. Nos reggeli robbanás után sírógörccsel mentem iskolába aminek eredményeképp a fél osztályfőnőkit csendben átbőgtem. Délután mikor hazaértem jött a megnyugvás és a csend. Szerdán folytatódott a rémálom, egy égvehagyott villany miatt ismét akkora litániát csapott Paradixia, hogy attól a hajam égnek állt. Eredményeképp a fél utat végigsírtam iskolába menet és voltam már olyan szinten a padlón, hogy még a 100 perces irodalom témazáró se tudott már izgatni. Szóval az biztos, hogy elbasztam aminek félév végén fogom meginni a levét jövőre, de hát oda se neki. Volt már rosszabb is. A reggeli litánia során persze megkaptam azt is, hogy ha sokat beszélgetek a barátommal és az a tanulás rovására megy búcsút mondhatok a géptől és a nettől. Én meg persze élből rávágtam, hogy nézd meg az e-naplót, azt látod az igazságot! Délután amikor hazafelé tartottam gondolkodtam azon, hogy el kéne tünnőm egy-két napra. Nálam volt a bankkártyám, szóval egy éjszakát ki tudtam volna fizetni egy szállóban. Persze ez csak egy gondolat volt. Aztán este fele csörög a mobilom. Anyám hívott azzal a címszóval, hogy ne haragudjak amiatt, hogy mostanság ennyire kemény velem. Közli velem csak azért ilyen mert fusztrálja, hogy most nem fog tudni semmit se venni a karácsonyfa alá és hogy ez lesz az első karácsony amikor nincs semmi a fa alatt. Na itt már kezdtem verni a fejem a falba és már szinte az eget is lekáromkodtam az égről. Ezért a kis vacak cucmákért volt az egész balhé?! Odafent tuti, hogy röhögtek rajtam. Sőt szerintem az égiek visítva kacagtak, mikor tudatták velem a folytatást. 8 óra tájban egyszerre azt veszem észre, hogy anyám nagyban nézegeti a telefonokat a t-home honlapján. Közben kérdezget hogy milyen telefont akarok. Mondom neki én egy deka telefont se kérek. De mire észbekapok már rendel is egyet online, méghozzá egy sony xperia-t amivel már egy ideje szemezgettem. Megmukkani se tudtam, de csak azért mert előzőleg kijelentette, hogy nem fog venni nekem egy deka telefont se. /Erre most rendel egyet. Fuck logik/ Mire feleszmélhettem volna megszólalt a telefonom. T hívott én meg reflexből felvettem a telefont azt beszélgettünk egy bő fél órát /Bocsi, ha kicsit sokat dumáltam!/ Anyám persze utána faggatás alá vett aminek végül is pozitív vége lett pedig egyáltalán nem számítottam rá. Ma meg úgy néz ki bemegyünk a telefonomért. Hát ez kész. Anyám azért kapta a Paradixia nevett, mert totálisan mást tesz mint amit mond. Ahogy két napja kijelentette, hogy nem vesz nekem semmit és le fog szarni és egyebek na úgy fordult már megint a kocka. Esküszöm szerintem odafent szeretnek szivatni.

Normale Blog

Haru — 2013-12-13 16:16:38

Na igen a címből is látható, hogy szeretnék végre nem egy borongós blogot hozni, mert az a kevés amit hozok az így is csak nyavalygással van tele. Blööö néha még nekem is sok olvasni higyjétek el :D Nem is tudom hol kezdjem... Ja de tudom. Kedd. Jó persze a napjaim egyáltalán nem nagy durranások tekintve, hogy jószerével ebből áll a napom: Kelés, iskola, haza, tanulás, alvás. Már várom a téli szünetet isteni lesz végre a normál pihenés. /Egészen addig amíg visítva észbe nem kap és nem áll neki a töri tételeknek hogy az infóról már ne is beszéljünk/ Oké, elkalandoztam. Szóval kedd. Kedden a gis tanár felbaszta a fejemet olyan szinten, hogy az már fájt. A munkapiacot vettük aktuálisan. Magyaráz és magyaráz, ismerteti a mai világ helyzetét a rakat munkanélküliséget és egyebet. újabban megkaptuk már megint azt hogy a diploma szart se ér körülbelül, és legyen akármilyen munka, amit elsőként felkinálnak azt fogadjuk el, akár szar fizetésű akár nem. Na álljon meg a menet. Oké, tudom,hogy a mai világban baromi nehéz munkát találni. Nem mindegy milyen végzettségű az ember, tud-e beszélni egy idegen nyelven, érti is-e a szakmáját van-e gyakorlata vagy tapasztalata stb. Rengeteg tényező amit figyelembe vesznek amikor az ember megpályáz egy állást. De basszus... Most ne mondja már nekem senki azt, hogy egy informatikusi diplomával fogadjam el azt, hogy 70-60 ezerért gürizzek 8-10 órában! Akkor mi a fészkes fenének tanulok még nem tom hány évet azért, hogy legalább egy normál 100 ezres fizetésem legyen biztosítva? Agybajt kaptam már attól, hogy pont egy tanár mondja ezt. Nem azért tanultam idáig 13 évet és még mellé majd 3-4 évet, hogy aztán minden elpocsékolt idő legyen. Ezt utálom amikor valaki ennyire pesszimista. Azért ennyire én se vagyok az. Másik. Szerdán kb fél hatig bent rohadtam és persze naná, a butaságom miatt. Informatika próbaérettségire jelentkeztem. A word és a powerpoint ment de az exel és az adatbázis... Felirtam magamnak, hogy ezt a kettőt sűrgősen gyakorolni kell. Ezenkívűl megírtuk a térgeometriás dogát, ami négyes lett. Két ponton múlott az ötös! Hát én azt hittem agybajt kapok. Persze még a matektanár is bosszankodott, hogy mekkora baromságok miatt maradtam le az ötösról. /Egy összeadás helyet szorzást csináltam./ Fucking motherfuckers! Ez az én szerencsém. Csütörtökön fergeteges töri dogán voltam túl amire szerdán agyizombi állapotban készültem. Mindesetre leírtam amit tudtam, de majd meglátjuk. Azért remélem legalább egy négyes, nem örülnék neki ha idáig a legszebb átlagom lenne elbaszva. /Na jó inkább második szép átlag, az info szerencsére még 5,00/ Most pénteken meg végre korán végeztem, mert a tesitanár elengedett az epilepsziámra tekintettel. Végre valami előnye is ennek a fránya betegségnek. Holnap meg tényleg pihenek. A téli szünetben egyébként már tényleg megcsinálom a maradék tételeimet és az infót is megcsinálom. Aztán már az oldalra is fordítok több időt, sőt talán visszatérek a mangafordításhoz is. Ááá csak legyen már itt >.<

Szalagavató

Haru — 2013-12-06 20:16:54

Hát srácok ezennel én is beálltam azon kis végzősök sorába, akik túlélték a szalagavatót. Igaz nekem nem volt sem keringőm se osztálytáncom, de azért szép volt még így szerényes formában is. Írnom kéne beszámolót mi? Na jó kezdem a reggelel. Szóval mivel nekem nem volt kötelező bemenni a főpróbára ezért kényelmesen felkelhettem 10-kor. /A többiek szegények szívhattak mert kb fél 8-ra már mászhattak a 18. kerületbe/ Eszünk minden mi jó, aztán mondtam anyának, hogy minimum délben neki kéne állni a hajamnak, ha már normális frizurát akarunk neki. Na az jó volt a sűrű hajamat kb egy órába telt kisimítani és rendbe vágni, Utána félig fel lett fogva és anya befonta. Három órára már készen is voltunk, már csak anya egyik barátját vártuk, aki elvitt volna minket a Pestszentimrei Sportkastélyba. Csak aztán késtek, anya persze már sik ideg, Haru meg csak mondta, hogy thank you very mach hogy elbaszod a napomat! Ugyanis nekünk még a pótnagyanyámért is el kellett mennünk. Szerencsére negyed 4-re befutottak, fél 4-kor ott voltunk nagyanyámnál majd onnan spuri a szalagavatóra. Poén vagy sem, de a tervezett fél 5-ös érkezés helyett már negyed ötkór ott voltunk. Nem hogy késtünk de még korábban is beértünk XD. Megkerestük a saját helyünket hát megmondom az őszintét frászt kaptam az ülőhelyektől. Nem tudom ki volt a Sportkastélyban, de az emelvényeken ahova le lehetett ülni olyan keskeny párkányok vannak, hogy az csak na O.o Szóval nagyon jó volt anya majdnem leszédült. Ebből a szempontból nagyon hülyén csinálták meg -,- Na aztán 5 órától ugye jött a kezdés. Mi már beálltunk rendesen én is elfoglaltam a helyem. /9. voltam muhaha/ Egy csaj a hátam mögött már bőgött mások totál izgatottak voltak mindenki szőlőcukrot és egyebet rágcsálgatott. Van aki a blézert ledobta magáról a meleg miatt /Ami tuti, hogy nem volt/ más meg legyezgette magát. Sok tanárunk is ott volt, az egyik mondta is, hogy mindent mosolygva csináljunk mosolygva essünk pofára vagy mosolyogva ájuljunk el. Mondtam én majd mosolyogva kapok rohamot biztos annak mindenki örülni fog mi? :D Na és akkor indult a banzájn. Vonulunk szépen fel sorban Mindenki integet mindenfele, én is nagy büszkén anyának meg a többieknek. Aztán ahogy véget ért a bevonulás leültünk és hallgattuk a műsört. Leginkább szavalás és éneklés volt, de ami nekem most kivételesen tetszett az az igazgatónő beszéde volt. Lényegében nem volt másról szó, mint arról, hogy az iskolában még gyerekek lehetünk de utána már fel kell nőnünk. De most azt ünnepeljük, hogy fel tűzhetjük a szalagot és nekivághatunk az érettséginek. "Azért vagyunk itt, hogy megünnepeljük a szalagtűzést barátainkal tanárainkkal szeretteinkkel" Amikor ezeket mondta eszembe jutott a nagyapám és egy emlék. Amikor a 8.-kos ballagásomon is ültem akkor egyszer hátranéztem és láttam ahogy ő is meg anya is nekem integetnek. Az előadás alatt nehez álltam meg, hogy ne kezdjek el hátrafordulnié s keresni a tömegben legalább az alakját. Na akkor viszont én kezdtem majdnem bőgni főleg, hogy azt hittem nem láthat ezen a napon. De egy kis hang mindig azt mondta: Dehogy nem lát! Ahogy véget ért a műsor utána jött a szalagtűzés. Sorba állt mind az öt osztály és név szerint hívtak minket. Amikor mentem ofőhöz ő mondta, hogy jövőhéten beszélnem kell vele /Na nagyon jól kezdi a tűzést/ és Csak így tovább! Ezután vége is lett. Nekem hamar véget ért a többieknek meg persze volt bőven folytatás. De azért még így is jobb volt mint amire számítottam. A nap végén anyám mesélte, hogy elbőgte magát, mikor meglátott kivonulni. Aztán egy pillanatra elcsendesedett körülötte minden és érezte, hogy papa ott áll a háta mögött. Amilyen komolyan mondta nem tudtam neki nem hinni. Na ahogy ezt elmesélte ott volt a pont az i-n. Elsírtam magam kiadva magamból több nap feszültségét. Nos ilyen volt az én szalagavatóm. Talán nem volt nagy durranás, de azért különleges volt a maga módján. Mert tényleg ott voltak azok akik fontosak voltak nekem.

Emlékek áradása

Haru — 2013-12-05 22:05:00

Emlékszem, ahogy ott álltál azon a kis ballagásomon. Te meg anya csak néztetek büszkén és integettetek. Ma azt hittem nem látod ahogy ott vagyok a szalagavatón. Vitatkoztam magammal azt mondtam te már nem élsz és nem láthatod. Aztán szólt egy kis hang, hogy de biztos, hogy látja. Este pedig anya mesélt egy furcsa érzésről. Valóban ott voltál. Még úgy is, hogy én nem láttalak. Elsírtam magam egyszerre az örömtől és a fájdalomtól. Mert most már tudom. Tudom, hogy ott voltál

Bajok bajok hátán

Haru — 2013-12-04 13:46:53

Eredetileg nem így terveztem a kinézetet hanem valami karácsonyos-sarki fényes filinget akartam bepakolni de miután ez nem sikerült a fejlécen így gondoltam maradok most az egyszerűbb verziónál. A sakri fényes giffek passzolnak a háttér meg az legalább télies. Szóval ha karácsonyos nem is, de azért legalább a téli kinézet megvan. Tegnap voltam a sulis szalagavatós próbán, hát jónak jó volt, kíváncsi leszek milyen lesz majd holnap. Igen holnap van az a nagy nap. Előny, hogy nem kell majd végignéznem a keringőt és az osztálytáncot, mert szalagtűzés előbb van. Bár az biztos, hogy az elkövetkezendő napokban nagyon nem merészkedek facebookra vagy csak szimplán kikapcsolom a hírfalat. /Már ha lehet ilyet/ Nem az irigység miatt nem szeretném látni osztálytársaim képeit, hanem azért mert van köztük egy-két olyan drága egyén, akiknek szívesen odabasznám az életemet a betegségemmel együtt had tudják meg mi a magyarok istene. Tőlük kaptam meg azt ugyanis, hogy nekem nem kellett volna a meghívókra pénzt kiadni, hamár se az osztálytáncban se a keringőben nem veszek részt. Köszönöm szépen akkor egyedül legyek az egész szalagavató alatt? Azért milyen dolog ez? Miért kell tőlem és a kis családomtól jobban mondva anyámtól is sajnálni azt a nyomorult másfél órát amíg a szalagtűzés folyik? Elvileg csak egyszer van szalagavató az ember életében, tehát azért had engedtessék meg, hogy legalább az kevés ember részt vegyen rajta akik még megmaradtak. Hamár a saját apai rokonságom baszik eljönni. Anyai részről már senki sem maradt ők is eltűntek. Mondtam anyának, hogy az apai családnevemet meg szeretném változtatni, de persze ehhez nem tudni milyen engedély vagy anyám kínja kéne. Javasolta, hogy ha majd férjhez megyek, akkor vegyem fel úgy hogy mit tudom én Lászlóné anyai családnév és Viktória. Egyébként nagyapámnak is ugyanaz a családneve mint anyámnak szóval már kétszeres okom lesz erre változtatni a nevem :D Na jó hagyjuk a névváltoztatást. Panaszáradathoz még hozzátenném, hogy jövőre egy jó kis hitellel leszünk kénytelenk indítani, mert a zuhanykabin itt fog mindjárt összeesni /Mondjuk az egyik ajtónak már így is kapmec/ Az ablakok is már rohadnak szóval... Ami kell az kell... /Ja és persze lakásfelújítási támogatás már nincs./ A tetejébe még jövőhétre kéne összeeszkábálnom a leckét és a matekot mert írunk a térgeometriából. És mivel dupla órán lesz tartok tőle, hogy egy témazáróval akadtam össze. Fucking motherfuckers de most már komolyan! /Ja és jövőhéten még egy info próbaérettség is vár rám./ Szóval elegem van. De nagyon.

Bánat

Haru — 2013-11-30 21:20:15

Angyal érkezése ugyan elfeledtette velem egy kis időre a saját bajaimat, de amikor csendesen alszik és nem a felsőm madzagját huzigálja akkor visszajön egy kicsi letargia. Ez főleg sajnos az epilepsziára vonatkozik. Három évig sakkban tudtam tartani erre most újra kiújul. És pont most a legfontosabb időszakban! Amikor tényleg fittnek és erősnek kéne lennem de mégsem. Ez annyira.... Kiábrándító. Ha a humoros oldalról nézzük olyan ez mint ez a kép itt: Csak megyek és megyek csinálok a dolgomat aztán egyszerre egy akadály. Ebben az esetben ugye az epilepszia. Én is azt mondom mint ez a szerencsétlen fazon, hogy Challenge Accepted! Csak aztán pórul járok mint ez a gyerek. Az idegi rendszerem egyszerűen olyan szinten gyenge, hogy az már fáj. Nem kellett volna ennek a szarnak is kijönnie, hogy aztán megint akadályokat gördítsen elém és kezdjem újra a mászást. Anyám szerint az a gond, hogy az összes problémámat nem beszéltem ki soha az idők folyamán így azok összegyűltek. Ezért alakult ki az epilepsziám és ezért nem tudok tőle megszabadulni. Anya persze erre azt mondta mondjam el mi nyom. De az az igazság, hogy képtelen vagyok rá. Ha elmondanám, hogy utálom az egész helyzetet, hogy a pokolba kívánom ezt az életet csak azt kapnám amit mindig is mástól. Fogd be neked még jó dolgod van! Tehát ez kilőve. De lehet... Hogy ha neki nem is tudom elmondani itt kiírom. Elmondom ami fáj vagy ami aggaszt. Talán unalmas lesz olvasni de azt hiszem erre szükségem lesz. Ha nem csinálok magammal valamit ha nem szedem össze magam, még az érettségit se tudom majd megcsinálni. Szóval gyerekek itt bizony kitálalás lesz!

A gyógyír

Haru — 2013-11-28 08:41:15

Hát azt hiszem végre-valahára az élet egy kicsit kárpótol a sok rossz dologért. Na jó nem kicsit inkább kurva nagyon! Jelenleg is itt van az ölemben egy kicsi kis szörgombolyag aki a karomat markolássza, hogy simogassam. Vagy ha őméltóságának ez nem tetszik felmászik a vállamra és onnan néz a világra. Igen srácok hivatalosan is megjött egy kismacska, akit már nyár óta akartam. Ragdoll keverék, egy ismerősünktől kaptuk. Gyönyörű kék szemei vannak és eszméletlen bújos. A kedvenc helye jelenleg a vállam na meg a karom /Amit most alig birok mozdítani mert rajta fekszik/ És persze be nem áll a szája annyit tud nyávogni, hogy az hihetetlen. Na meg fújni olyannyira, hogy a nagy kutyánk visítva szalad el tőle :D Hát ő lenne a mi kis hercegnőnk :) Az Angyal nevet kapta :)

Roham és mindenféle ostobaság

Haru — 2013-11-27 11:03:32

Hát gyerekek ezennel kijelenthetem, hogy az iskola totál káros az egészségre a szalagavatóval karöltve. Mert mi történik ha Haruka felhúzza magát és éreztetik vele, hogy a szalagavatója szart se ér? Hát az epilepsziája újra kiújul és hajnalban elkapja egy roham. /Ami kb tartott hajnlai háromtól reggel hatig/ Hát nem kívánom senkinek sem azt a szar érzést, amikor a tudatodnál vagy és úgy kap el. Nem rángatoztam semmit sem, de a testem olyan merev görcsbe rándult, hogy mozdulni se tudtam nyaktól lefelé. Sőt az egyik rohamnál az egyik lábamat szabályszerűen nem éreztem. Már hétfő hajnalban is volt pár kisebb görcs, de akkor annak nem tulajdonítottam nagy jelentőséget. Na de tegnap amikor már a lábamat se éreztem na akkor úgy gondoltam ott már baj van. Nem mentünk korházba hisz ott sem tudtak volna velem mit kezdeni így hát megvártuk anyával amíg elmúlnak a rohamok. Szerencsére most ő is itthon volt egy napot, így nem akadályoztam legalább a munkáját. Felhívtuk a neurologusomat, ő meg mondta, hogy egy kisebb roham lehetett, ezért megemelték a gyógyszeradagomat. Most másfél hétre itthon maradtam, hogy végre elfelejtsem ezt az egész szar vacak faszom kis iskolát a jegyektől kezdve a szaros szalagavatóig. /Upsz már megint dühös lettem/ Szóval én most csak lustálkodni fogok és köpök még a tanulásra is. Haj... Valahogy vicc, hogy mindig én járok pórul. Tegnap elkeserített egy kicsit, hogy három év után már megint előjött ez a betegség is, és jól keresztbetett a terveimnek. Lehet, hogy hátra kell hagynom az SG-t mert ez így nem mehet, hogy annyira bennevagyok ebben az őrült körforgásban, hogy még hétvégén se tudok pihenni. Vagy az lesz, hogy csak kéthetente a törifaktra megyek /Mert a matekból már elegem van/ vagy hagyom az egészet a picsába. Erősen gondolkozok rajta, hogy abbahagyom, tekintve, hogy így is ép elég szar van a nyakamon.

Lehulló csillagok

Haru — 2013-11-24 15:24:23

Vajon még hányszor fogok csalódni az emberekben? Hány és hány ember fog még tőlem elfordulni és hányszor fogok már szinte közönyösen reagálni erre? Eddig úgy nézett ki, hogy a szalagavatóm - keringő és osztálytánc nélkül - ha nem is várva várt, de azért jó lesz. Jönnek a rokonok és anyám s büszkén néznek majd rám ahogy vonulok a többiekkel meg stb. Erre nagynéném közölte pénteken, hogy nem tud jönni, mert nincs aki vigyázzon a gyerekeire. Pedig a férje elvileg munkanélkülin van, és én már vagy nyár óta folyamatosan mondtam neki, hogy mikor lesz pontosan a szalagavató. Maga a történet azért ennél bonyolultabb. Apai nagynénémet és nagyanyámat még azon a nyáron ismertem meg őket, mikor papa meghalt. Akkor fűt-fát igérve azt mondták, hogy egy igazi nagy család leszünk. Nagyanyám nagyapám szerepében, nagynéném meg mint egy jó barátnő. Persze ebből szinte semmi sem lett. Nagyanyám fél év után már nem is keresett, nagynéném már nagyon nem is hívott magához sőt nem is telefonált. Még facebookon is mindig én írtam neki. Arra gondoltam ez biztos a kevés idő miatt van, de persze nem. Az igazság az, hogy talán emlékeztettem őket a semmirekellő apámra és ezért fordultak el tőlem. Pedig én nem vagyok ő, hiába viselem a családnevét. De azt hiszem megfogom azt tenni, hogy a nevemet inkább anya családnevére fogom változtatni, hogy még véletlenül se legyen semmi közöm az apai rokonsághoz. Valszeg az is lehetett probléma, hogy a kedves rokonságomnak csak két meghívót kellett volna kiállnia, mert a mi pénzünk már elfogyott a saját meghívóinkra. A fizetésükből bőven kitelt volna úgy, hogy csak kettőt kellett volna kifizetniük, hisz a gyerekek simán ellettek volna az ölükben. De nem. Lett volna bőven idejük arra,hogy lefixálják, ki vigyázzon a gyerekekre, ha nem akarták volna őket elhozni. Kb 3 hónap. És nem. Mégsem. Bezzeg ha ingyen lett volna jöttek volna csőstől! Még kajára is simán maradtak volna szerintem ja és a ballagásos vacsorát is tuti, hogy simán elfogadták volna. Hát ez van. Meg se lepődtem már rajta. Csak azt vettem észre, hogy megint ugyanaz a üresség kapott el, ami a nagyapám halálakor is. De a napomat ugyanúgy végigcsináltam szombaton mint szokásosan. Reggel mentem SG-re majd utána matek próbaérettségire. Ma viszont nincs kedvem tanulni. Abból most elég volt egy kicsit. Egyre inkább értem miért mondják sokan azt, hogy az a jó, ha az embert szeretik nagyon, de ő mást nem. És persze abban szerintem Jace-nek /Végzet ereklyéi sorozat/ igaza volt ezzel kapcsolatban: Szeretni egyet jelent a pusztítással Na meg egy barátomnak is, hogy a matekpéldák nem fognak megvígasztalni ha magam alatt leszek. Ez igaz. Inkább összeszedem magam és megyek tovább mintha mi sem történt volna. A magyar tételfelelésem jó lett. Irodalomra 5 nyelvtanra négyest kaptam. Pénteken egyébként megírtuk a gis témazárót az sem lett rossz. Ja és megnéztem a Thor 2-t, igaz eléggé gyér volt a netes minősége, de jobb volt mint egy orrbavágás a rozsdás piszkavassal. Talán majd hozok róla véleményt is. Jöjjön most már a nyár! Tudni akarom, hogy van-e esélyem a corvinusra vagy sem. Tudni akarom, merre tartok éppen.

Ha lehullanak a néma könnyek

Haru — 2013-11-21 15:01:58

Látszik, hogy több napja nem írtam. Megpróbálok most így a nap vége felé végre egy kis blogot írni, a rakat tételfelelés után. Ma voltam túl egy magyaron és most már uh... Több téma is lenne ami kapcsán szeretnék írni, lesz jó is rossz is, dühöngés meg röhögés, na de szép sorjában. Szóval tanulmányok. Jelenleg szépen állok, a múlt heti töri próbaérettségim 4 lett /Bosszantó módon csúsztam le az ötösről. 4 pont kellett volna hozzá/ Az osztályban én lettem a legjobb. A matek próbaérettségim is egy gyönyörű ötös lett, szóval matekból az átlagom 4,25 /Esély az ötösre meg van/ A többi tantárgy is jó, a gist végre felhoztam 2,00-ra mert kaptam egy négyest. Holnap lesz egy faszányos témazáró, ha azt meg tudom írni négyesre, kint vagyok a szarból. Hétfőn persze elmondtam már anyának, mert nem bírtam a titkolózást. Szerencsére megértette nem baszott le, bár egy-két megjegyzése nyomán megint helyrepakolt. Fucking perfekt. A töri emelt felelésem is ötös lett, szóval uh, az is rendben van. Most a magyar tételfeleléstől remélem, hogy az dob egy kicsit az átlagon bár... A tanár a végén feltett kérdéseket, és persze megjegyezte, hogy a fogalmakat kicsit kevertem az irodalomnál (Moliére és a klasszicista színház volt) Nyelvtannál pedig megkérdezte mi az az embléma. (A kommunikáció nem nyelvi kifejezőeszközei volt a tétel) Na én ott amolyan WTF?! fejjel néztem a tanárra, hogy na most akkor mi van? Aszem nagy baromságot mondhattam, mert nézet egyet szerencsétlen. Utána több megjegyzést nem fűzött hozzá, gondolom eredmény holnap lesz. A másik téma a szalagavató. Na arról olyan cifrán tudnék írni, hogy szerintem sokaknak kettéállna a szemük, ha elolvasnák. Szóval nem szidom eme fenomenálisan jeles napot /Remélem érzitek az ironiát/ és inkább mesélek róla. Az egy dolog, hogy itt mindenki kavarja a szart. A egészben az a vicc, hogy még a bevonulós kivonulós zenénél is akadtak bajok, bár mondjuk ez lényegtelelen. Az is egy dolog, hogy mindenki nyivákol amiatt, hogy a meghívók száma kevés /6 db-ot kapott mindenki/ Egy előnye van, hogy lesz egy normál kosztümöm. Bár ott is vannak zűrök. A lányoknak nem tetszik a szín, mert elvileg pezsgőszínt rendeltek, de helyette ilyen fehér lett. Mivel csaknem mindenki fűzőt kért /Kivéve én és még két lány/ nagy az elégedetlenség. Sokan még a fűzőre is panaszkodnak, hogy szoros, hülyén áll stb. Két duci lány meg szabályszerűen kiakadtak mikor meglátták magukat fűzőben. Másnak meg rossz méretet vettek és kicsi lett a fűző... Az én blúzomat is küldhettem vissza, mert hiányzott róla két gomb is. Örültem volna, ha már tegnap hazavihettem volna a ruhámat, de hát nem. Ami a bosszantó volt az egészben, hogy két órámat basztam el ott, miközben általában már egyre hazaértem volna mondhatni feleslegesen. Jó blézer és szoknya megvan de a blúz az meg nincs. És komolyan erre lett kiadva 20 ezer forint. Na mindegy. Ami talán bosszantó az egészben az, ahogy a többiek beszélnek nekem a szalagavatóról. Elmondásuk alapján eléggé jó élményből maradok ki, tekintve, hogy se nem osztálytáncolok, se nem keringőzök. A szalagtűzés egy dolog. Sőt egy csaj azt is mondta, hogy ultra nagy butaság volt a részemről, hogy meghívókat vettem a szalagavatóra, hisz nem csinálok rajta semmi mást csak a szalagtűzést. Hát kösz. Így még inkább elment a kedvem az egésztől. Le fogom szarni úgy az egészet ahogy van, a sulis próbára elmegyek a főpróbára már nem, a hajam az szerintem max csak göndör lesz, mást nem is tervezek azt goodbye. Ennyi vita, beszólás, szarkavarás egyetlen egy napért azért vicc. Mi a jó túró van ebben a napban ami miatt így elszáll az osztálytársaim maradék esze? No mindegy. A napjaim egyébként jók, bár Gyula már megint rákapott a baszogatásra. Ma például titkári után nagy Viki! ordítással rávágott egyet a padomra. Nyílván rám akarta hozni a frászt csak pechje volt, mert annyira elmerültem a tételben, hogy észre se vettem. Aztán persze már megint mondta a hülyeségeit, de most kívételesen Dani állította le. Mondta miért baszogat engem állandóan Gyula. Háh, igaz, hogy Dani is egy zakkant gyerek, de most hálás voltam neki ^^ Holnap még van egy nagy hajrá, szombaton matek próbaérettségi utána meg némi lélegzetvétel. Fuh már várom, hogy végte érjen ez a hét.

A vihar örökösei

Haru — 2013-11-15 09:39:48

Őrületes volt ez a hét, most már elég volt. Csütörtöktől már nem mentem iskolába, mert egyszerűen kidőltem Lázas voltam és szörnyen gyenge is. Van egy pont amikor már elég. Szerdán éreztem, hogy jön az a pont, de még tartani akartam magam főleg anya előtt. Persze anyám rögtön kiszúrta és mondta is, hogy könnyes a szemem én meg csak annyit mondtam rá, hogy reggel mindig könnyezik. Persze nem hitte el, de mondtam semmi bajom tényleg. Aztán elment dolgozni, bennem meg eltört a mécses. Átmentem a nagyapámhoz, oda ahol mindig megtaláltam a magam kis nyugalmát. Csak leültem az ágyra és mondani kezdtem a bánatomat sírva, nyöszörögve. A félelmeimet, a bizonytalanságomat, a bánatomat, a fájdalmamat. Azt kértem, hogy segítsen. Valamilyen formában, de segítsen. Ez talán szánalmas lehet. Elvégre nekem már mi bajom lehetne? Nincs jogom panaszkodni. Bár azt hiszem nem a mostani tanulás-érettségi itt a gond. Elvégre mitől kéne paráznom a 4 és 5 közötti átlagokkal? A töri próbaérettségin a kis feladatoknál a 45-ből 37,5 pontot értem el, az osztályban a legjobbat. Azt nem tudom, hogy sikerült az esszém, de majd kiderül az is a jövőhéten. Talán az volt a bajom, hogy nőtt sokat a feszültség. Anyámnak nem panaszkodhatok, hisz ő egy kemény nő, nem fogja hagyni, hogy panaszkodni kezdjek a tanulás miatt, mikor neki ezer gondja van. A blogot sem akarom ezzel tömni, hisz ki kíváncsi arra, ha állandóan arról vinnyognék, milyen nehéz a végzős év? Nyílván csak én reagálom túl, ahogy általában mindig. Nem szeretnék egy olyan ember lenni, aki bemondja az unalmast csak azért, mert nem bírja a... Nem is tudom mit. Elvégre volt már rosszabb is, akkor érdekes módon nem sírtam nagyon. A nevelőapám idejében inkább többet ordítottam és veszekedtem mintsem bőgtem volna. Pedig elvileg akkor kellett volna kiakadnom mindig nem? Höh tele vagyok paradoxonnal. Talán az a baj, hogy nem adtam ki teljesen azt a 8 évet. Lehet, hogy kéne találnom majd valakit, akinek elmesélhetném az életemet és kisírhatnám a vállán magamat? Vagy nem tudom. Az az igazság, hogy már nagyon nem is emlékszem a múltra. Eltemettem magamban, ami azt jelenti, hogy nem erre van szükségem. Inkább a jövő foglalkoztat nem a múlt. A tény, hogy már anyámnak sem emlegetem fel azt jelenti, hogy lassan azt is kezdem elengedni. No mindegy. Össze kell szednem magam elvégre jövőhéten tételfelelés magyarból és be kell vágnom 24 tételt. A rinyálás meg sosem segít. No, meg lesz ez. Sikítottam hozzád, könyörögtem, hogy segíts. Gyengének éreztem magam és elesettnek. Aztán erőre kaptam, te pedig megmutattad, hogy még mindig mellettem maradtál. Meséltem nektek, hogy szerdán valahogy furcsa volt a matek próbaérettségi? A feladatok valahogy szokatlanul... Könnyűek voltak. Még mondtam is anyának, hogy ez a dolgozat valahogy nem stimmelt. Egy sor olyan feladat volt benne, amit előző nap megcsináltam és begyakoroltam. Este aztán megtaláltam az ötöst témazáróként az e-naplóban. Le voltam döbbenve, de boldog is voltam. Mi voltunk a vihar örökösei. Mindannyian harcoltunk valamiért vagy valakiért. Talán mondtuk néha azt, hogy elég! Talán néha meg akartunk állni és feladni mindent. De ti aztán sosem állatok meg. Mentetek mindig, töretlenül. Ha mást nem is, azt megtanultam, hogy a küzdés egyenlő az élettel és a feladás egyet jelent a pusztulással.

I think of you

Haru — 2013-11-10 19:40:26

Bocsi srácok, hogy olyan sokáig nem írtam most. De ez a hetem eléggé húzós volt és el voltam fáradva hétvégére. De azért megpróbálok most valamit mesélni. Azt hiszem a hétfőmről beszéltem utoljára. Egyébként a hétfőre vonatkozólag még említésre méltó, hogy töri tanárommal beszélgettem még a próbaérettségi előtt. Mondta, hogy az írásom miatt kérhetnék valami papírt hogy több időt kaphassak, de mondtam neki, hogy azért nekem külön órára kéne járnom. Ami nem lehetséges hisz már így is tömve vagyok mindennel amit ő meg is értett hál istennek. De persze mondta, hogy kár lenne ha pont az írásom miatt veszítenék pontokat hisz sok okos gondolatom van ^^ Kedden ugyebár a csúnya gis tézémet kaptam ki amiről már nyavalyogtam egy sort az előző bejegyzésekben. A szerdám átlagos volt semmi extra. Csütörtökön Gyula ismét alkotott. Megismételte azt a alsógatya villantós trükköt csak ezúttal nem volt szakadás a farmerján. Én meg már amilyen fáradt és rossz kedvű voltam csak annyit mondta, hogy hülye vagy és hogy hagyj békén. Aztán persze folytatta titkári órán ahol mikor felállt a padra, hogy benyomja a projektort szintén elutánozta a mozdulatot. /Terpesz állásban kitolta a csípőjét felém/ Haruka erre persze nem tud mit mondani, csak leborul a padra és rimánkodik, hogy legyen végre vége a napnak. Persze Dani rákrontrázott, még ki is jelentette, hogy Gyula így meg úgy mutogassa magát hátra begerjedek rá. Nem tudom milyen képet vághattam, mert visítva röhögtek rajtam, Gyula majdnem le is esett az asztalról /Igazán nem bántam volna./ Persze Dani még ajánlgatta, hogy elvisz valami nem tom milyen perverz helyre, szerinte mehettünk volna édes hármasban a Gyulával. Még be is fizetett volna annyira győzködött. Én meg csak mondtam menjetek fiúk ti, biztos el lesztek egymással hisz egyszerre tudtok hülyeségeket mondani nekem. A végén Gyula megsajnált és engesztelés képen megcsikizett /Bár szerintem csak azt akarta, hogy összerezzenjek az érintésétől ami hál istennek nem volt/ Ami nem nagyon jött össze de oda se neki. Volt már rosszabb is. De persze ennél az oknál fogva komolyan miért csodálkoznak bent a többiek azon, hogy senki sem tetszik se az osztályból se az évfolyamomból? És nem azért mert finnyás vagy nem tom milyen válógatós csajlennék, mindössze arról van szó, hogy na... Most ha egy pasi így viselkedik azzal én mit kezdjek? Vagy csak én vagyok már megint túl komoly mi? Csütörtökön egyébként jött hozzánk egy ideiglenes gis tanár. Ő tanít most minket kb két hétig bár nem tudom miért. Lényeg a lényeg, hogy a nő egy multi cégnél az adózási osztály vezetője ami elvileg a vezérigazgatói alatt helyezkedik el rangban, kb 15 éve ott dolgozik. Három diplomája van, eltés, corvinusos és pázmányos elvileg, magas a fizetése van egy lánya és persze férje. Amikor ezeket elmondta eszembe jutott, hogy valahogy én is így szeretnék majd kinézni 15 év múlva. Egy magas beosztású nőként, boldog házasságban gyerekkel. Ama pillanatban gondoltam azt, hogy picsába a gis egyessel és mindenféle nyavalygással, ha ennek a nőnek sikerült, akkor nekem is fog! A pénteki napom jó volt, bár annak nem örültem, hogy a dupla informatika matekozással telt el. Melitta odahívott maga elé, hogy magyarázzam el, hogy kell megcsinálni a matek beadandót. Annyira örültem annak, hogy a magyarázatom után megértette az anyagot, hogy csak na! Sőt matekon még mesélte is a tanárnak amikor néztük az egyik feladatot, hogy azt tanárnő a Viki nekem már elmagyarázta. Én pedig úgy éreztem, hogy végre valamiben jó vagyok. A szombati matek SG-n is magyaráztam kicsit a többieknek a táblánál. Egyébként jutalomból kaptam cukrot :D Ezt igazán berakhatnák a suliba is, motiváló lenne :D

Bevor i die i want to...

Haru — 2013-11-07 20:25:38

Why?

Haru — 2013-11-07 15:06:04

Mondtam már, hogy mennyire imádok én végzős lenni? Tényleg egyszerűen fenomenális érzés /A nagy lófaszt/ Agyi zokni vagyok, tele tömve egy rakás dogával meg feleléssel és még nem tom mivel. Ezen a héten volt már egy nyelvtan szövegértés is témazáró értékű amit sikeresen elbasztam, gisből kikaptam a gyönyörűséges egyes témazárómat. És persze pont emiatt a fasz tantárgy miatt fogom én életem első gy betűjét megkapni, mert persze, hogy ez az egy faszzság van amiből 1,00 jelenleg az átlag. Az egészben az az irónia, hogy mind töriből, nyelvtanból, , szak németből, informatikából, tesiből, és angolból 5,00 az átlag. Muhaha. Irodalomból 4,00, matekból 3,5, titkáriból meg 2,75. Ez egy nagy VICC Az egész egy kibaszott vicc. Mert míg a többiből már nem tom hány jegyem van, a gisből csak egy szar, de se kis dolgozat se semmi olyasmi nincs, amivel lehetne több jegyünk. És persze a javító se megendetett. Kösz! Ja meg azt is köszönöm drága csoporttársaimnak, hogy basztak szólni arról, hogy ha visszamegyek betegállomány után rögtön megiratják velem azt a baszott témazárót. Nektek is nagyon köszönöm, remélem ti is jártok majd így egyenként! Hogy az a... Ilyenkor persze elmegy az egésztől a kedvem. Ilyenkor van az, hogy a falhoz vágom az összes tankönyvemet és kijelentem, hogy szarok bele az egészbe. Mert unom. Mert fáradt vagyok, mert ebbe is bele lehet fáradni. Abba, hogy nap mint nap nem tom hány óráig tanulok, hogy szombaton is csak megyek, hogy egy retvás normál szabadidőm sincs, mert itt van a kibaszott érettségi. A szalagavató miatt meg persze megy bent a balhé, mindenki ócsárolja a másikat facebookon. Persze se bevonulós és kivonulós zene nincs meg, a ruhák csak jövőhéten jönnek meg, a meghívók 1400 ft-ba kerülnek fejenként ami nagyon jó, mert ha 6 embernek kérünk az lesz vagy 8000, és akkor a fotós, és akkor a fuvarozás és akkor a ruha, a fodrász meg a nem tom micsoda. Egyetlen egy előnye van ennek az egész felfordulásnak, hogy lesz egy normál kosztümöm, amit később is felvehetek bárhova ha fontos helyre megyek. És persze emiatt van az, hogy anyám sorba tépdesi szerencsétlen össze a lottószelvényeket az utolsó reményét arra, hogy kitörjön ebből a megrekedt állapotból csak azért, mert próbálja összeszedni a jattjából a pénzt. 22 éve dolgozik teljesen keményen és az eredménye az, hogy örülünk, hogy normálisan meg tudunk élni és kész. De se nyaralás, se mozi, se meki, se semmi normál cucc. Annyira nevetséges ez az egész. A lakás csak pusztul lefele, még Ördinek is akadt gond a lábával. Tudjátok min röhögtem kedden? Amikor szakadt az eső? Annak, hogy végre nem tom hány év után lett egy normális edzőcipőm ami nem ázik be, ha esik az eső. Vagy annak, hogy 4 év után nem a szakadt csizmámbam kell majd mennem télen, mert végre lett pénz egy másikra. Amíg ez másnak alap, nálunk szinte újdonság. Vicc. Az egész életünk egy nagy vicc. El lettem most keseredve. Mert ez nem fair. Nem fair az, hogy bent a sok kis elkényeztetett picsa akármit megcsinálhat és megkaphat, miközben nálam sokkal szemetebb emberek mi meg egyszerűen... Na mindegy. I'm sorry, hogy negatív bejegyzést hoztam. De ennek most ki kellett jönnie. Este talán még írok miután befejeztem a matekot.

When i look at the sky, i think of you

Haru — 2013-11-04 20:10:59

Nem szeretem ezt a borús időt. Ilyenkor valahogy a szokotnál is nyomotabb és fáradtabb vagyok. Reggel mikor felkeltem az volt a kívánságom, hogy legalább egy kicsit süssön ki a nap. Nos ez meg is történt, iskolába menet láthattam egy kicsit az eget, de utána beborúlt és csak a sötét felhők voltak :( Fáradt vagyok. Ma megvolt a töri próbaérettségi, hát voltak könnyű részei, de voltak nehezek is. Nagyot néztem mikor az esszé kérdés a dualizmus társadalmával volt kapcsolatos. Elsőként totálisan leblokkoltam és amolyan WTF?! fejjel bámultam a lapot. Aztán szerencsére minden eszbem jutott :D Egyébként most jött elő, hogy milyen jó az SG, ugyanis pont olyan kérdések is voltak a próbaérettségin, amiket már vettünk SG töri fakton. Irodalmon volt egy kis konfliktusom egy fiúval. Tudjátok én általánban mindig elől ülők irodalom órán, minden teremben. Előttem pedig általában mindig a Dávid ül meg Sebastian a haverja. Na igen, csak hogy most pont olyan teremben van a magyar óra ahol nincs nekik elől hely. Szóval engem túrtak ki a helyemről és súvasztottak be jó hátra ahol kibaszott semmit nem látok a táblából és még nem is hallom rendesen a tanárt, mert körülöttem ugye azok ülnek akik szarnak mindenbe. Ma azonban Dávid kérdezte tőlem, hol szoktak ülni. Én erre azt mondtam, ilyenkor hátul, mert ahova ő akar menni az az én helyem. Jó meg is van beszélve no harag vele. Aha, de miután elkezdődött az óra és bejött Sebi, rögtön elkezdett pattogni, hogy én kitúrtam őt és a haverját a helyéről. Fenhangol panaszkodott a tanárnak, hogy akkor ő most hogy fog így figyelni. Dani most kívételesen a pártomat fogta, ő azt mondta, Vikinek elől kell ülnie, mert nem látja hátulról a táblát. Sebi még morgott valamit mire én: - Neked tök mindegy hol ülsz, mert sose szoktál figyelni, akkor meg mit vagy felháborodva? Nekem elől kell űlni, mert szemüveges vagyok és hátulról nem látom a táblát. Pont. Bunkó paraszt. Komolyan, ténlyeg nem értem miért áll neki feljebb, amikor minden magyaron általában csak röhög a haverjával és nem csinálnak semmit sem. Akkor miről beszélünk? Huzzon hátra, nem neki gyenge látása az ég isten szerelmére! Pff... Egyébként info alkalmazáson pótdogát írtam ahogy szak németen is. Magyaron meg kikaptam az érvelésemet. Irodalomból egy négyest, nyelvtanból meg egy ötöst kaptam :) Rossz hír csupán az, hogy a gis tz-m az egyes lett, ahogy a titkárim is. Oda se neki. Úgy is kijavítom /Amint lesz időm ezekkel is foglalkozni/

Az utolsó év

Haru — 2013-11-02 19:24:18

Arra gondoltam, hogy hozok nektek egy ilyen mini cuccmákot, milyen érzés érettségizősnek lenni egy szakközépiskolában. Ha más nem, a következő 12.-seknek lesz némi alapja. Előnyök Mi vagyunk a nagyok. Szerintem ezzel sok mindent elmondtam. Azaz nekünk az épületben az ég adta világon senki sem merhet már nekünk beszólni és nem baszogathatnak minket az idősebb évfolyam. 9.-ben kicsit megszivattak minket a végzősök, állandóan ránk pakolták a szarabbnál szarabb iskolai ünnepélyek előkészítését hogy a gólyanapról és egyébről már ne is beszéljek. De most, hogy itt az érettségi, a tanárok se fárasztanak már minket ilyen butaságokkal. Tanári segítség Eme szent évben a tanárok is valahogy enyhébben osztályoznak, ha kell suttyomban leviszik egy kicsit a % határt, hogy a négyesből ötös, az egyesből meg kettes legyen. A pech csak az, hogy nálunk még eme segítséggel sem érvényesülnek a jó jegyek. Jól példázza ez, hogy kb az osztály fele áll jelenleg bukásra töriből. Érettségi afterparty Ne kérdezzétek mi a jó szösz ez, csak annyiban vagyok biztos, hogy ez külön nagy durranás a mi évfolyamunkon és már a szalagavatóra is terveznek egy ilyet. De persze bulizni mindehol lehet. Hátrányok Vihar előtt Avagy amikor a tanárok a belünket is képesek kihajtani csak azért, hogy minél eredményesebben fel tudjunk készülni az érettségire. /Ez egyébként csak azokra áll akik tényleg komolyan veszik/ Beadandóktól kezdve a tengernyi dolgozaton át, az ismétlő feladatokig minden megtalálható itt. Próbaérettségik, tételfelelések Egy jó iskolában ezekre mindig lehet számítani. Nálam novembertől köszönnek ezek a szépségek, november 4.-két kapásból egy töri próbaérettségivel kezdem. És utána jön a matek majd egy magyar tételfelelés. És próbaérettségi természetesen. Szalagavató Keringő+osztálytánc+szalagtűzés. Aki ebből a koktélból mindhármat választja felkészülhet, hogy egy egész napot fog a szalagavató helyszínén rohadni a főpróbák miatt. Na meg persze magukkal a külön órákkal is. Nálunk az osztálytánc mindig hétfőn reggel 7 órától zajlik, a keringő meg pénteken délután 3-tól 5-ig azt hiszem. Tetejébe még ott vannak a költségek és egyéb finomságok. Naná, hogy kicsinyke pénzemet inkább jövőbeni költségeimre pakolászgatom félre semmint, hogy egy ilyen puccos parádéra szórjak ki 50-60 ezret. /Elnézést, ha valakit ezzel megsértettem/ Döntés a jövőről Ez a korszak az, ahol általában sűrgősen kell dönteni az ifjúságnak, hogy /vulgárisan kifejezve/ mi a jó szart kezdjen az életével. Számba venni ama lehetőségeket mi várja az érettségi után, mehet-e főiskolára vagy sem, maradjon-e OKJ-n vagy sem. Válasszon-e másik szakmát, maradjon otthoné s halasszon-e évet stb stb. Mily mázli, hogy én már tudom merre tovább!

Halottak napjára

Haru — 2013-11-01 16:43:47

Ültünk egymás mellett, s te rám néztél Meséltél egyre csak s meséltél… Akkor én megkérdeztem mire vágytam Nagyapa azt mondta:˝csak kitaláltam!˝. Nagyapa a meséid olyan szépek Mesélj nekem sokáig még, arra kérlek! És mondd, nagyapa, igazak a történetek? Kislányom, csak kitaláltam mindegyiket! Kitaláltad? De miért? Miért nem mesélsz nekem Igazat vagy valóságot? Nagyapa mondta: mert a valóság kegyetlen. Csak kitaláltam a meséket Hogy neked olyan jó legyen Ha arcodat nevetni látom Az jó nekem. Kitaláltam és meséltem Szép perceket így szereztem Ne haragudj kicsi lányom De az élet már nem álom! Nem haragszom, Papi, dehogy Csak csodálkozom rajta De már értem miért volt szép A Csipkerózsika. Az életemben a meséid fognak erőt adni Hogy tudnék hát jó nagyapó, én rád haragudni? Majd teljesíteni próbálok, hogy szégyent ne vallj velem Papi mondja dühösen, hogy Jajj, drága gyermekem! Az életemet és sorsomat nem látom előre én S csak remélem nem leszek majd egyedül a Földtekén S csak remélem igaz lesz, mit egyszer mondott az anyám HOGY BÜSZKE LESZEL EGYSZER ÉNRÁM, DRÁGA NAGYAPÁM! Amíg élünk, emlékezünk

Szerelem, szerelem

Haru — 2013-10-31 19:40:30

Remélem nem köveztek meg azért, hogy ismét egy ilyen sötét csillagos külsővel leptelek meg titeket. Halloweenes külsőt nem akartam, mert az amerikai ünnep rohadtúl nem érdekel, másrészt meg itt van november, szóval ideje volt a havi cserének. Egyébként a napjaim átlagosan telnek. Jó, hogy van a szünet, így legalább tudok pihenni, habár lassan megint elő kéne bányásznom a tankönyveimet, mert a jövőhetemet tenkintve... Hát hogy én jövő hétvégére kipurcanok az is szent. Egyébként észrevettétek, hogy mostanság minden blog tele van szerelmi bejegyzéssel? Szerintem tuti van valami a levegőben, hogy így jönnek ezzel a szerelemmel kapcsolatos cuccok. Egyébként így a szerelemre gondolva nekem egyáltalán nem hiányzik. Vannak akik már nagyon vágynak egy párkapcsolatra, hát én valahogy pont az ellentetjén vagyok eme dolognak. Ha most lennék szerelmes akkora pofáraeséseim lennének, hogy az már tényleg fájna. Nyílván butaság ez a hozzáállásom, de nekem elég volt a tavalyi kavarodás emiatt a nyomoronc érzelem miatt. Úgy... Fel tudja borítani az egyensúlyt, hogy az hihetetlen. Életemben nem voltam még egy olyan érzelmes ember abban az időszakban. Fúj! Jó persze ha elkap akkor tudok még most is az lenni, de szerintetek az normális volt, hogy nyáron többször is bőgtem pont emiatt? /Ja és persze szeptemberben/ Így visszagondolva, szörnyű, mennyire kifordultam önmagamból. Innen már rá se ismerek arra az énemre aki akkor voltam. Azt hiszem akkor félig elvesztettem önmagamat. Na kicsit elkalandoztam. Egyébként a szerelem azért egy szép érzelem is, ha viszonzott és a párkapcsolatban aránylag minden jól megy. Olyankor a fellegeben jársz, elfelejted minden gondod és teljesnek érzed magad. Akkor gondoltam egyébként azt, hogy végre valahára teljes az életem. Ha azzal vagy, akit szeretsz, akkor úgy érezheted számodra nincs határ a földön. Szóval megvan a maga varázsa, csak ne adja az ég, hogy az ember egy plátói szerelembe essen bele >. < Butaság-e vagy sem, nekem még ennek ellenére sem hiányzik. Úgy érzem most csak kibillentene az egyensúlyból amit megteremtettem most magamnak és csak hátráltatna abban ami most fontos. Igen, lehet, hogy nagy hülyeség a tanulás miatt elszalasztani a szerelmet. De tudjátok, most, hogy itt vagyok a célnál, eszem ágában sincs csak egy érzelem miatt elbaszni mindent. A nagyapámnak tett ígéret most mindennél fontosabb és mivel ez tölti ki a mindennapjaimat ezért nem hiányzik egy párkapcsolat. Majd jön az, ha újra készen állok rá.

Díj

Haru — 2013-10-29 14:54:49

Anatól kaptam egy díjat láttam már ezt gportalos körökben sejtettem, hogy hozzám is eljut. Na akkor nézzük: Feladatsor: 1. Tedd ki a díjat a oldaladra. 2. Linkeld azt, aki megjelölt a díjra. Ana 3. Jelölj más bloggereket a díjra. Netty, Nina, Faythe, Wilwarin, Stak, Luna De sejtem ők már megkapták szintén a díjat, úgyhogy ez így lényegtelen :D 4. S írj magadról 7 dolgot! Őszintén szóval ez most bajos, mert amennyira már mindent leírtam magamról itt az oldalon olyan meglepő dolgokat nem tudnék mondani. De azért megpróbálom. 1. Jelenleg előttem hever a történelem tankönyvem meg füzetem, mert egy tételírás közben irogatom eme bejegyzést /Igen direkt mást csinálok csak ne kelljen tanulni :D/ 2. Égmániás vagyok, azaz még kutyasétáltatás közben is hajlamos vagyok inkább az eget bámulni mint a földi világra figyelni. Persze csak akkor ha süt a nap és fátyolfelhők vannak fent. 3. Nagyapám óráját szeptembertől hivatalosan is a kabalámmá avattam. Minden áldott nap a farmerem zsebében tanyázik s hordom mint egy szent ereklyét. Érdekesség, hogy tavaly a német érettségin ezt szorongattam az írásbelin végig. Olyan kapaszkodót tudod nyújtani amit álmomban sem gondoltam volna. 4. 1 éve nincs már pasim és érdekes módon egyáltalán nem vágyok rá, hogy most ebben a pillanatban legyen. Hülyeség-e vagy sem, de úgy hiszem egy párkapcsolat most csak betenne a tanulmányi sikeremnek. /Ami így is necces/ 5. Visszahúzódó ember vagyok, szóval nekem a barátkozás az valahogy ki van törlődve a szótáramból :D 6. Imádom a csokit, de ezt szerintem mindenki tudja. 7. Szeretnék egyszer egy Huawei P6 telefont *.* Szegény kicsi Sony mobilom lassan bedöglik így is már naponta kell tölteni, mert egy fél nap alatt lemerül.

Végre szünet

Haru — 2013-10-26 16:24:55

Ezennel kijelentem, hogy végre valahára lepihenhetek. Ez a négy óra töri SG leszívta az agyamat is. Pénteken meg írni sem tudtam, úgy lehúzott a 7 óra a könnyített tesivel együtt. Ott egyébként jól kibasztak velem, mert csak a 7.ben tudtam menni a többiek miatt :/ Tegnap egyébként kaptam két informatika ötöst /Jíííhááá/ na meg ismételten felhúzták a fejemet. És miért? Na mesélek nektek egy kicsit. Szóval dupla informatikám volt, kivételesen szabad foglalkozás, mert a tanár ép dogákat javított. Közben kérdezgette, hogy ki hova akar menni. Én meg mondtam ugye, gazdasági informatikus BGF vagy Corvinus stb. Erre megjegyzi, hogy biztos akarok-e én programozást, meg emelt matekot tanulni? Meg kérdezte, hányas vagyok matekból. És persze figyelmeztetett, hogy vigyázzak, mert brutál az anyag. A vicc pedig csak most jön. Atilla ugyebár mondta szintén, hogy gépészmérnökire akar menni az Óbudai egyetemre. Persze aggódva mondta, hogy oda kéne a fizika, szóval még nem biztos benne. /Fizikát mi csak egy évig tanultunk/ Erre a tanár mondta, hogy á ugyan ne aggódjon, az egyetemi fizika totálisan más, mint a középiskolai. Meg, hogy általában a mérnöki szakmákon minden fiú megtáltosodik. Kösz... Kész vicc, hogy engem minden szent szarra figyelmeztetnek, mint akinek gőze sincs róla mit csinál, erre Atillának simán mondják, hogy á ugyan ne félj te a gépészmérnökitől. Az ég isten szerelmére a mérnöki szakok elvileg a legnehezebbek. Full fizika és matek az egész. Amit meg én tanulnék ott meg csak matek van. -,- Annyira szánalmas ez már, de komolyan. És egyébként is mi a jó tökömet tanuljak az egyetemen ha nem a gazd. infót? Menjek a bölcsészkarra vagy a médiaszakra? Minek? Közgazdaságtant tanulok az ég isten szerelmére más szakra nem tudok menni, mert a gazdasági elemzőhöz is, a gazdálkodás és menedzsmenthez és a alkalmazott közgazdaságtanhoz is emelt matek kell. Azt meg nem tudnám és nem is merném bevállalni. Most már pukkadjanak meg, de komolyan. Most már csak azért is erre a szakra fogok jelentkezni, azt basszák meg. Jó, hogy végre jön a szünet. Lehet, hogy a jövőhéten hozok némi frisst az oldalra könyvvélemény szempontjából. Aztán meglátom mi lesz. Mindesetre várnak rám a töri tételek meg némi tanulás is ha nem akarom, hogy a novembert idegbajosan kezdjem. Egyébként matekból is várható próbaérettségi... November második hetében kezdünk is vele... Mondtam már, mennyire imádom az iskolámat?

Vegyes

Haru — 2013-10-24 15:50:13

A mai napomat kb egy vegyesfelvágotthoz tudnám hasonlítani. Gis órával kezdtem ahol kapásból megiratták velem a pótolandó témazárót. Mivel gőzöm sem volt róla, hogy most már rögtön bepótoltatják így tuti, hogy egyes lett. A titkári témazárómat is úgy elbasztam mint a fene, szóval az is egyes. Bravúros kezdés nem de bár? De jó hír, hogy ma leadtam az igazolást és a matek beadandót ofőnek, had örüljön. Megkérdezte hogy vagyok, mondtam félig jól félig rosszul, de meg. És mondta, hogy sokat hiányzok, szóval ezzel csinálnom kéne valamit. Igen én is tudom, hogy a testem mostanság hajlamos mindenféle nyavalyát elkapni. Ezután rohangálhattam az osztályban a szalagtűzési névsorral, hogy megkérdezzem, ki szeretné, hogy a második keresztnevét is mondják be. Haláli volt, de a nap végén legalább az is meg lett. Angol előtt Atilla egy kicsit piszkált szünetben. Egy krétával hadonászott és folyton végig akarta húzni a gatyámon /Ami sikerült is/ én meg persze csapkodtam a kezét, hogy hagyja már abba >.<. Ja és persze mondott egy poént is had örüljek. Egyébként ez volt. Néger mondja a fehér embernek. - Amikor én leégek fekete vagyok. Ha beteg vagyok fekete vagyok, ha sápadt vagyok fekete vagyok, ha hulla vagyok fekete vagyok. Te ha lázas vagy, rózsaszín vagy, ha sápadt vagy fehér vagy, ha leégsz vörös vagy. Akkor minek nevezel színes bőrünek bazd meg? Na mindegy, utána szak németen mázlim volt és nem kellett pótolnom semmiféle dogát. Töri ismét le lettünk baszva, hogy mi az, hogy a fél társaság nem tanul eme szent érettségi tantárgyra, majd irodalomról el lettünk engedve korábban. Aztán jöttem haza, egy szomszéd becsöngetett hozzánk, hogy kéne a kapukulcsot lemásoltatni, mondtam nem adom a kulcsot inkább elmegyek vele, Jó paff ez is megvolt, utána találkoztam anyával, akinek ezt elmeséltem erre akkora lebaszást kaptam itthon,hogy szerintem a fal is megrepedezett bele. Megkaptam azt, hogy ugráltatnak mint egy csicska, meg hogy másnak így ugrok neki nem stb stb. Csak így jó kis zárásnak a mai napra. Thank you very mach! Nagyon boldog voltam így estére főleg úgy, hogy még matekoznom is kéne. Szóval köszönöm szépen az édes eget rengető lebaszást, meg az egyebet, estére jól el lett baszva a kedvem.

Zizzent aggyal

Haru — 2013-10-22 18:48:28

A férfi csak nézett maga elé merengve, gondolatai valahol a "Nem vagyok itt" nevezetű galaxis mélyén jártak. csak nézet és nézett maga elé egészen addig amíg: - Héé mekkora csöcsök fityegnek már ott! Khm... Bocsánat. Ezzel csak azt akartam bemutatni, hogy ma kicsit zizi vagyok. Reggel megint mehettünk a szokásos fél éves kontrollra, a Péterfy korházba, ahol megint rohadtunk vagy egy órát, de egyébként semmi különös. Aztán elmentünk az Árkádba, a Spárban bevásároltunk. Élvezetes volt a nagy kilós táskával hazajönni, de segáz, mert lett finom gyros ^^" Egyébként én srácok nagyon várom már az őszi szünetet /Mondja ezt úgy, hogy kb 5 napja itthon van./ Egyébként a novemberi bejegyzések robbanási állapotokat fognak tükrözni, ugyanis bepakolták nekünk a tanév első próbaérettségijeit. Szünet után már rögtön a törivel startolunk, fél háromtól leszek bent hétfőn egy 90 perces cuccmákra. Aztán jön magyarból egy próbaérettségi /Karöltve a tételfelelésekkel/ emelt töriből is lesz egy felelésem, na meg a nem tom mi a szent maris vár rám. Ki leszek purcanva a téli szünetre. 2013 végére a padlót lehet majd velem felsúrolni. Ja és decemberben szalagavató, az a hét maga lesz a borzadály. Lehet, hogy akkor betegállományba kéne vonulnom? /Sunyin vigyorog/ Á nem azt a hetet már kibirom. Egyébként nálunk úgy lesz, hogy december 5.-én van a szalagavató, utána pénteken nem kell menni, viszont szombaton mászhatunk be. A kicsikék rábasznak, ugyanis nekem SG-m lesz akkor. Bibibí! Maga a szalagavató úgy lesz, hogy szerdán lesz majd még egy próba a suliban, aztán magán a szalagavató napján is lesz egy főpróba a Pestszentimrei Sportkastélyban /Kint van Budapest világvégén/ Akik osztálytáncolnak meg keringőznek rábasznak, mert azoknak végig ott kell lenniük reggel 8-tól este 6-i vagy 7-ig. Maga a cucc az 5-kor kezdődik nekem meg elég lesz arra bemenni. A főpróbára nem mászok be innen a 16-ból kb 2 óra lenne az út bkv-val. Így is kellett fogadni egy embert aki kocsival bevisz minket majd oda. Lehet, hogy ott majd irigykedek egy-két egyénre, mert azokban a csodaszép ruhákban fognak keringőzni, de tekintve ezt a sok cécót... Majd az esküvőmön keringőzök :D

Unalom

Haru — 2013-10-20 18:07:53

Sokszor képzelem el azt a pillanatot, amikor egyszerre megkapom a felvételi értesítőt és sikítva ordíthatom szét a lakótelepet, hogy jíííhááá felvettek emberek! De hol van az még? Messze... Tudom, nagy mázli /Vagy nagy szerencsétlenség/, hogy már október közepe van. Jövőhét után már szünet. Aztán november amit utálni fogok a tételfelelések és a durvuló anyag miatt, december a szalagavatói macera miatt. Haj... Csak legyen vége ennek az évnek! Mostanság kicsit nyomott vagyok, bár fogalmam sincs miért. A tanulmányaim szépen haladnak, az ég is még nagyon szép /Most is imádtam nézni a felhőket kutyasétáltatás közben/ Jó idő is van októberhez képest szóval nem tudom... Nyílván már szeretnék kivergődni ebből a "régi" életből és egy újba belevágni. Ahol végre valahára új ember lehetek, és még egy normál hapsit is megismerhetnék Most hogy ebbe a pasis mizériába belegondoltam furcsállom, hogy kb 1 éve nincs barátom. O.o És a röhej az, hogy egyáltalán nem vágyok rá jelenleg. Pedig elvileg ilyenkor már rég nyavalyognom kéne, hogy héj nekem is kéne egy férfi! Ha kint is meglátok egy szerelmespárt csak mosolygok rajtuk. Srácok lehet, hogy nekem apácaéletem lesz ha ezt így folytatom :D Na jó nem, az egyetemen úgy is kifogok egy rendes hapsit ;)

Csak egy álmom volt

Haru — 2013-10-18 14:04:27

A szervezetem ismét megmakacsolta magát és kijelentette, hogy nincs több suli /Fucking perfeckt/ Tegnap szenvedve mentem iskolába, reggel már éreztem, hogy nagyon nem stimmel valami. A második órában már rázott a hideg, kétszer is ki kellett mennem a mosdóba. Aztán hirtelen jobban lettem így maradtam. Dani persze csak rosszalóan csóválta a fejét, hogy egy eszement nőszemély vagyok, aki szarul is képes bent maradni. Igazság az, hogy azért akartam bent lenni, mert aznap irodalom témazárót írtam és még matektanáromnak is megigértem, hogy bepótlom végre azt a fránya ismétlős dogát. Nos, siker az volt, mert habár az irodalmat elbasztam, a matek egyész jó lett :) Azt hiszem megvan az első matek ötös :D Délután bevettem egy lázcsillapítót, eredménye, az lett, hogy fél hétre felkeltem és hoppáré! A jobb szemem csúnyán begyulladt és valami hártya szerű cucmák volt rajta. Anyám majd frászt kapott én arra gondoltam ez tuti nem vakságos cucc, inkább kötőhártya gyulladás lehet. Na gyorsan felszaladtunk a szemészetre, ahol megmondták tényleg kötőhártya gyulladásom van. Fúj! Kaptam rá szemcseppet, és megmondták pihentessem. Nos estére már jobban is lett a szemem és ma reggelre már nem volt semmi baja. Hétfőig lettem kiírva, de lényegében véve csütörtökig nem megyek suliba, mert kedden megyek a neurológiára, szerdán meg ugye nincs suli. Viszont mivel kötőhártya gyulladásom van, ezért szombaton se mehetek az SG-re :( Ááá pedig most lenne a matek amire szükségem lenne >.< Titkárin egyébként Gyula most kivételesen aranyos volt, mert amikor mondtam, hogy ráz a hideg és minden bajom van odarakta a kezét a homlokomhoz és megnézte a hőmérsékeletem. Azt láttam rajta, hogy nagyon aggódik, szóval most elnéztem neki a reggeli bökdösést. Tegnap töri órná egyébként bedugták mellém Danit aki egész órán dumált hozzám T.T Elmondása alapján nem fősulira kéne mennem, hanem ki külföldre. Jó de előbb valami nyelvizsgapapírt is kéne szerezni :D Na mindegy aztán bombázott azzal, hogy egy utcaseprő is megkeres annyit mint egy diplomás. Menjek el annak! Kösz... Jó vicc lenne, végigtanultam kb 5 évet a felvételi miatt erre menjek utcaseprőnek? Menjen ő, ha büdös neki a tanulás. Na mindegy. Hétvégén megcsinálok egy magyar szorgalmit, hogy ha netalántán csúnyán el lett baszva a témazáróm ki tudja javítani. Aztán kitartást nektek srácok, jövőhét után már szünet!

Esős napok

Haru — 2013-10-16 21:12:43

Muhaha második bejegyzés. Gondoltam vegyük már vidámamra azért a figurát és mesélek nektek erről-arról. Also. A hétfőm egyébként azzal telt, hogy gépíráson megkaptam az ötösömet a motivációs levelemre és az önéletrajzomra. Enyém lett a legjobb az osztályból /Büszkén vigyorog/ Aztán info alkalmazáson az első órában mentünk pakolni, mert a nyílt napra terveztek kiállítást. Addig persze Gyulának kellett bökdösnie folyton. A végén már megkergettem a folyosón, hogy hagyja abba végre >.< A fiúk egyébként lusták voltak egy padot nekem és a társamnak kellett felcipelni az elsőre T.T Mondanom sem kell, hogy nagyon gépelni utána nem tudtam >. < Végső soron utána sok érdekesség nem volt, lenyomtuk a hét órát azt viszlát. Kedden osztályfőnökin a tanár figyelmeztette kedves társaságunkat, hogy talán tanulni is kéne. Sokan a "éljük túl valahogy" című technikát alkalmazzák /Bravúros eredménnyel. Élő példa a fél osztály 1-es átlag töriből/ Na mindegy szóval a szokásos rizsa. Aztán persze a szalagavatós fényképészeket szavaztuk meg, Ott is volt balhé, de jobb ha inkább nem részletezek semmit sem. Akkor egyébként matekon Atilla valami miatt hót ideges lett, folyton azt mondta nem kap levegőt. Sorra kinyitotta az összes ablakot /Kis híján megfagytam/ miközben csapkodott és fújtatott. Amikor megkérdeztem, hogy mi a baj flegma stilusban nyomta nekem a választ. Na, gondoltam ennek is elgurult a gyógyszere. Emelt törin kifárasztottak rendesen, mert találkozhattam egy náci eszményeket gyakorló emberkével. Átvettük ugye a témákat, hogy ki miből tart majd előadást, és egy lány a fasiszta Olaszországot választotta. Aztán valahogy eljutottunk a trianoni békéig, ahol a srác felvetette, mi lenne h ami is lerohannánk a románokat meg stb. Szavaival élve az egész bagázst ki kéne írtani és az elvesztett Erdélyt visszafogalni. Höh, kb Danit hallottam /Ő így volt a cigányokkal/ Nagyon jó, hogy egy újabb begyöpösödött emberrel találkozhattam. Ma dupla irodalmon és dupla matekon leszívták az agyamat a dupla matek kb dupla gis órának felelt meg. /Kamatos kamat számolgatása inflációval. Fúj!/ Persze ott is volt minden féle vita, az emelt matekosunk beszólt a tanárnak, hogy nem tudja kezelni a számológépet stb. /Remélem következő órán meg lesz fingatva/ Délután meg mentem vásárolni kaját stb. Heee utálom ezt az őszies időt! Kérem vissza a kék eget! Legyen már napsütés! /Tegnap mondjuk nagyon szép volt az ég/

A stréberség átok?

Haru — 2013-10-16 20:32:04

Elfáradtam. Idáig tanultam és még nem is fejeztem be, de hátra van még a gis, amire viszont már nincs erőm tanulni. Ráadásnak úgy érzem, hogy semmit nem tanultam meg irodalomból a tz-re, de hát mindegy. A lényeg, hogy a matekot aránylag megtanultam, mert holnap a tavalyi anyagból írok pót dogát. Nemrég bukkantam egy oldalra ahol a stréber egyéneket életképtelen embereknek titulálták. És persze sokszor hallom bent is, hogy aki stréber az egy bénaság. Strébernek azt hívják aki szinte állandóan tanul és a tanulás miatt sok szabadidős programról lemond. Elvileg én is ebbe a kategóriába tartozok, mert tényleg mást sem csinálok és persze hajlamos vagyok csak erről a témáról beszélni. Hátránya elvileg, hogy eme szent kis szűzies életben kb a szart se élem meg és majd mit tudom én hány év múlva semmi izgis történetet nem mesélhetek majd a gyerekeimnek/unokáimnak. Azaz hiányoznak majd a mit baromkodtam a barátaimmal vagy milyen őrült bulikon vettem részt vagy ki tudja hány nemkomplett pasival találkoztam tizenéves koromban. Nos úgy hiszem ezek az állítások egy nagy lófasz hazugságok. Úgyanis teszem azt, ha 25 éves koromban elvégzem az egyetemet /Ugyanazzal a "stérber" hozzáállással, mint itt a szakközépben/ és utána találok egy állást garantált, hogy gazdagszok elég élménnyel és talán épenséggel jobbakkal, mint amit a részeg bulizások alkalmával tapasztalhatok. Szóval már kezd egy kicsit elegem lenni abból, hogy lenézik azokat akik tényleg erre szánják minden idejüket. Megjegyzem nekünk az lesz az előnyünk, hogy az érettségin nem fogunk reszketni úgy, mint a kocsonya nem úgy mint a többi hülye barom, akik basztak tanulni egész évben. Na mindegy, abba is hagyom itt a lekramálást. /Valahogy mindig csak negatív bejegyzéseket tudok hozni/ A napjaimról nagyon nem tudok mesélni megy minden a szokásos mederben én meg haladok ahogy tudok. Furcsa, hogy már október közepe van és nagyon nem akarom, hogy így teljen az idő, mert novemberben meg fogok őszűlni a magyar tételfeleléstől az emelt töri előadástól a matek dogáktól és még a nem tom mitől.

Film és sorozatajánló

Haru — 2013-10-13 14:46:41

Hehe most olyan nagy véleményes kunsztot ne várjatok inkább csak ilyen rövid cucli mucli lesz itt /Szent József én nem bírok fogalmazni/ Lazulás képpen néztem bele egy-két sorozatba és pislantottam meg egy filmet. Azokról akarok csak pár szóban beszélni hátha valaki kedvet kap hozzá. Crossing lines - Határtalanul Az első amit sorozatot megnéztem az a Crossing lines volt. Ez egy nyomorós sorozat eddig még 10 rész jelent meg. /Sőt azt hiszem ennyi is most az első évad/ A történet lényege az, hogy összeáll egy nyomozó csapat, tagjai különböző országok nyomozói voltak. Most megy egyébként az AXN-en. Miközben nemzetközi bűnügyek után nyomoznak a saját sötét oldalukkal is meg kell küzdeniük. Nekem nagyon tetszett idáig, jó is, hogy egyszerre két oldalról láthatjuk az eseményeket. Nálam Hickman a kedvenc jókat lehet nevetni a beszólásain :D Csak ajánlani tudom, aki szereti az ilyen nyomozós sorozatokat. Remélem hamar kidobják majd a 2. évadot is :) Csontváros A film amit meg nemrég megnéztem az végre valahára a Csontváros volt feliratosan eredeti nyelven. Hát... Kicsit fura volt. Maga a film nagyon jól követte a könyv vonalát, de hirtelen nem is tudom... Úgy unalmas volt. Jó nyílván az a gebasz, hogy ugye én már olvastam a könyvet és kívülről fújtam az egész történetet. Egyedül amik tetszettek az Clary és Jace jelenetei /Haha romantikamánia/ Egyébként ha a könyv olvasása nélkül nézzük, nagyon jó kis film, sok akció poén. Na meg Valentine, ja és Magnus :D Hehe ő tényleg nagy favorit főleg ahogy Jace-nek odaköszönt az elején :D Nézzétek meg mert most már végre fent van aránylag jó minőségben felirattal karöltve, szóval tényleg élvezhető :)

Fáradtan

Haru — 2013-10-12 16:34:44

Hm... Srácok itt olyan finom illatok keringenek. Hurka lesz majd kolbásszal és krumplival ^^ /Bocs, ha valaki netán most éhes/ Őszintén szóval nem tudom minek írok most, mikor még egy rongy is frisebb nálam. Reggel korábban kellett indulnom az SG-re, mert a metrók nem jártak tehát mehettem pótlóval. Jaj de jó volt, hogy olyan volt, mint egy heringjárat... Alig bírtam róla leszállni az Astoriánál... Egyébként ez a kb 4 órás tömény történelem jobban leszívta az agyamat mint a szerdai dupla matek és dupla irodalom. Ismétlésnek tökéletes volt, szóval meg vagyok ezzel is elégedve. Haj csak ne lenne ennyire fárasztó! Ördi egyébként aranyos volt reggel, amikor hallotta, hogy készülődök nyüszögni kezdett. A végén meg ugatni, hogy mi az, hogy gazdi elmegy?! :D Délután találkoztam anyával együtt mentünk haza most meg itthon próbálok valahogy fent maradni és nem bealudni. >.< Holnap lesz a tanulós napom, akkor kell majd megcsinálnom egy nyelvtan beadandót egy kis matek házit na meg gist tanulni. És ez még csak október basszus! Megmondom az őszintét áldom az eszemet, hogy se osztálytáncra se keringőre nem jelentkeztem. Ha ezek is lennének mennyire lennék már most fáradt? Még szerencse, hogy ezek a dolgok nem kötelezőek :D

Míg álmodsz, addig van jövőd.

Haru — 2013-10-11 12:09:53

Ma mázlista voltam mert hamar végezhettem a suliban így per pillanat most gyorsan haza is értem. Pihenő üzemmódba kapcsolok egy kis időre, mert utána lesz egy rakás dolgom megint. :D Tegnap egyébként megint csak kaptam az áldást bentről. Őszintén én néha nem abban fáradok el, hogy még este 8-ig tanulok /Vagy 9-ig/ hanem a sok hülyétől bent. Tegnap Gyuszi titkári ismeretek órán jól megszivatott. Az előttem lévő padon készült ép átlendülni olyan vagány stílusban. Még mondta is nekem, hogy : Viki te most nagyon figyelj, mert egy világszenzációt fogsz látni. Nos ez a világszenzáció az volt, hogy megmutatta a farmerja szakadását a két lába között, ergó megláthattam az alsógatyáját. Thank you very much! Ma meg persze egész gis órán bökdöste a hátamat. A végén már a tolltartommal csaptam le a kezét. Szóval tegnap határozottan ki voltam. Ma drága infótanáromra rágtam be, aki a keringőzőket akarta bent tartani a gólyanapon. Dávid nem akart maradni, hanem menni haza, hisz dolga volt. Erre infó tanár közli velünk, hogy nekünk még feleannyi dolgunk van, mint neki. Na persze. Én meg hülye vagyok mi? Az egész hetem általában be van táblázva és nem baromsággal az biztos. Szóval van nekem annyi dolgom mint neki -,- Nagy röhej, hogy szak német tanárom is külön megdicsért miután kiosztotta dogát. Míj érdekes, előzőleg lebaszott, hogy miért nem tanultam a szódogára /Ahol 13-ból 10 pontot értem el/ Most meg azt közli a csoporttal, hogy az enyém lett a legjobb -,- Az e-naplóba egyébként már gyűlnek az ötösök, a töri témazáróm is ötös lett, a legjobb a B csoportból. Innentől kezdve nekem többé senki se merje mondani, hogy nem tanulok mert esküszöm a képébe vágom a kibaszott táskámat az összes tankönyvemmel együtt. Hazafelé jövett Melittával is beszélgettem egy kicsit. Ezennel egyébként az ápolónői állás is ki van húzva a lehetséges szakmák közül, beleértve a Burger Kinges állást is. Ezeknél még a takarítói állás is jobb. Beszélgettünk a továbbtanulásról is. Melitta mondta, hogy engem biztos felvesznek hisz 4 egész feletti volt az átlagom tavaly. Na igen de - ahogy azt mondtam neki - csak azért, mert én minden időmet tényleg ebbe ölöm. Megmondom az őszintét tényleg nagyon örülök, hogy nem vagyok abban a helyzetben mint ez a lány. És bár nem kell dolgoznom és egyebek mégis örülök annak, hogy nem baromságokra baszom el az időmet. Én csak azt remélem, hogy ha már tényleg ennyi energiát beleadok ebbe az egészbe, az egy nap megtérül. Egy nap szeretnék majd odaállni úgy anyám elé /És majd egyszer nagyapám elé/, hogy felmutathassam a diplomámat és azt mondhassam: Látod, megcsináltam! Megtettem azt amit mindketten akartatok.

Fuck you!

Haru — 2013-10-09 15:15:05

Hát megmondom az őszintét fáradt vagyok. 3 napig nem is írtam semmit ebből is látszik, hogy be vagyok táblázva rendesen. Nagyon egyébként a napjaimről nem tudok írni hacsak a tegnapi kis beszólogatást nem számítom bele. Lényegében egyébként nem volt semmi, nyelvtanon kihívtak felelni /Valahogy mostanság mindig engem húznak ki/ No jól van kimentem elmondtam mindent de aztán volt egy kérdés amire nem tudtam a választ. Erre Dani benyögi, hogy milyen dolog ez, hogy nem tanulok. Utána kérdezgette készen van-e a házim meg stb. Amikor kivittem a tanárnak bemutatásra a füzetemmel együtt, /Mert abból is kérdezett/ a tankönyvem lapjai összetapadtak. Dani erre megjegyzi, hogy "Na biztos azért ragadnak mert soha nem nyitottad ki a könyvet" Akkor betelt a pohár azt elküldtem a fészkes fenébe mondván: Akkor gyere ki helyettem felelni azt megnézem ugyanúgy fogsz-e így pofázni! Felhúztam magam, mert már nem tom hány ízben kapom meg azt, hogy nem tanulok. Egy hete matektanárom üvöltötte le a fejemet, hogy miért nem vittem be egy beadandót, /Amit a hiányzásom miatt nem vittem/ utána meg egy irodalom felelés során kaptam meg, hogy folyamatosan kéne tanulnom. Egyszerűen ez kiakasztó. Az egész osztályban én vagyok az egyetlen aki a szombatját is a tanulásra bassza el, holott lehetne jobb dolgom is, erre ezt kapom. Ja és érdekes módon valahogy egyszerre vagyok a 22 és a 23-as sorszámú egyén magyaron, mert irodalmon 23-ként hívtak ki, nyelvtanon meg 22-ként. De mindegy leszarom hívjon ki úgy is lefelelek mindig ötösre. De tényleg unom már. És akkor egy ilyen bukóváris pöcs mondja nekem azt, hogy én nem tanulok? És lehet, hogy poénból mondta vagy stb, de akkor nagyon sértő volt nekem. Mert mindig engem kell baszogatni. Hát a kurva anyjukat már azt. Tudjátok ez fárasztó. Hogy mindig rajtam verik le a többiek szarját. Mert ha ők nem tanulnak kell hogy legyen egy valaki aki tökéletesen tanul. Hát anyád. Én is ember vagyok bazd meg! Ja egyébként arról ne is beszéljek, hogy még a szak német tanárom is megjegyezte, hogy jobban kellett volna tanulnom /Szódogát pótoltam be, 13-ból 10 pontot értem el/ Hát a tököm ki van. Szín ötöst akarnak belőlem faragni vagy mi van? Elegem van. Én teszem itt a dolgomat, csinálom a kötelességemet ha már nem kell dolgoznom és egyebet csinálnom és erre ez. Nem bulizok nem csinálok ezt meg azt hanem csak a kibaszott tanulással foglalkozok szinte. /Meg itthon segítek anyának ha kell/ És akkor erre ez. Nem panaszkodni akarok de na ez szarul esik. Erre az egy évre annyi mindent feltettem, nem pasizok nem szórakozok csak azért, mert szeretnék arra a rohadt egyetemre bejutni és minél jobb eredményt felmutatni erre elveszik mindentől a kedvemet. Jó persze én vállaltam én döntöttem így stb az én felelősségem de akkor is! Nem most kéne minket, érettségizőket bíztatni arra, hogy ti idióták húzzatok egyetemre vagy fősulira mert így csak még több esélyetek lesz? Már ofőnk is ezt mondta év elején,hogy előbb-utóbb mindannyian a felsőoktatásban kötünk ki, mert itt Magyarországon a papír számít. Tehát eljön majd az a pont amikor már szinte diplomát kérnek. Egyszerűen nincs igazság. Ebből az osztályból én voltam az első aki tudta, hogy főiskolára akar menni. Tavaly már ezt mondtam a tanároknak ha kérdezték merre tovább, hogy fősuli vagy egyetem. Sőt már 11.-ben is ezt mondtam. Akkor a többiek még azt se tudták hogy van eduline és felvi.hu. Azt se tudták merre tovább. /Na nem mintha most annyira tudnák/ Ha tudják, hogy mennyire akarom ezt az egészet miért engem kell basztatni? Miért nem azokat támogatják akiknek fogalmuk sincs, merre tovább? Őket kéna baszogatni a tanulással nem engem! Nem igazság. A bukásra állókat kéne rendbe tenni tanulás szempontjából nem engem. Nem azt akinek ez az egész kurvára fontos és nem csak a jövője miatt...

Forever dream

Haru — 2013-10-05 18:44:02

Megmondom az őszintét a mai napom olyan volt, mint egy... Mint egy tanítási nap de komolyan. Reggel 9-re mentem az SG-re és kb 1 óráig voltam ott. Mint egy mini sulis napon. Ja és kb 4 órán keresztül matekoztunk szóval a végére már agyi zokni lettem >.< De ha már SG. Ezek a nemkomplettek egy akkora átbaszát csináltak, hogy a végén leesett az állam is :D A történet az úgy kezdődik,hogy pár tanár elvegyült a diákok között szóval úgy tettek mintha ők is végzősök lennének. /Az egyikkel pont beszéltem is :D/ Három beépített tanár volt a diákok között, az egyikük egy szentimentális környezetvédőt alakított a másik egy antiszociális csajt a harmadik egy vegetáriánus plázacica kategóriájú lányt. Maga a tanáraink kezdetben ketten voltak azok közül is az egyik egy bunkó beszívott lány képét keltette :D Az elején közlik velünk, hogy a Mcdonalds egy kutatásba kezdett és egy ismeretlen kaját akarnak velünk teszteltetni. A poén az, hogy azt közölték velünk lehetnek mellékhatásaik még pedig elég komplikáltak. /Itt már volt valami nagy gikszer a történetben/ Ha nem tettünk volna ennek eleget, és nem írtunk volna alá egy nyilatkozatot akkor fizethettünk volna a tanításért kb 50 ezer forintot. Erre a három beépített diák reklamálni kezdett, az egyik azért, mert vegetáriánus volt a másik azért mert már az elején is baszogatták a harmadik meg azért, mert nem tartotta környezet tudatosnak a Mcdonaldsot >.< Eredmény egy totális katyvasz a végén meg nagyot néztünk amikor kiderült az egész átverés. Oké ezek is jól indítanak :'D Komolyra fordítva a szót, egész jól tanítanak, átvettük a beugrónak a feladatait. Mivel matek-töri faktos lettem ezért úgy lesznek az óráim, hogy egyik héten matek másik héten töri. Eh... Nos ha úgy veszem lesz egy hetem amikor kb 8 matekórám és 9 töriórám lesz. Igen tudom, hogy hülye és stréber vagyok. Hát innentől kezdve nehezebbé válnak a napok. Egyébként a tanárok elmondása alapján aki SG-s azok közül jó páran Corvinusosok lettek és kerültek be könnyedén a felsőoktatásba. Hát remélem ez nálam is meg lesz >.<

Dreamer: Álmodd a holnapot

Haru — 2013-10-04 17:06:22

Na a baromságaimon kívül hoztam végre egy kis frisst. Nemrég kivégeztem Alyson Noel második könyvét arról hoztam egy kis véleményt Alyson Noel: Blue Moon - Kék hold Sajnos kicsit nyúlfarknyi lett az előzőekhez képest, de őszintén szólva mást nagyon nem is tudtam róla nagyon írni. Szegény könyv kapott egy adag iróniát és... No mindegy majd nézzétek meg. Ma találkoztunk a "barátnőmmel", de ez igazából nem is volt találka. Ott volt már egy másik barátnője, akivel egész úton vígan cseverésztek én meg amolyan eltévedt 3.-ként rohangáltam közöttük. Jó persze beszélgettem a másik csajjal is, utána átmentünk barátnőmhöz és néztünk filmet. /Jobban mondva én és az ő barátnője/ Aztán mire észbekaptam ezek ketten elrohantak én meg jöttem haza, hogy kivigyem a kutyát. Megmondom az őszintét bár szarul eset számoltam már ezzel a lehetőséggel. Így se beszéltünk már mióta, most se nagyon, szóval már tudom, hogy ennek a barátságnak is kampec. Neki ott vannak az fősulis barátai és haverjai, én meg vagyok ott ahol jelenleg vagyok. Az az igazság, hogy már ő is megváltozot meg én is így már nagyon nincs közös témánk. Neki is már más fontos meg nekem is, ő már túl van az érettségin nekem most jön stb. Amikor mindketten suliba jártunk voltak közös témáink és poénjaink, de most hogy ő már a felsőoktatásba került mondhatni ég és föld köztünk a különbség. Most persze ott tartok, hogy vacilálok most Corvinus vagy BGF? Ugyanis látom mindkét intézményt két emberen keresztül /Igen akadt egy Corvinusos ismerős is/ Hajlók arra fele, hogy nem "barátnőm" után kéne mennem, hanem inkább egy másik ismeretlen helyre ahol tényleg minden előről indulna.

I'm a dreamer

Haru — 2013-10-03 18:26:59

Kicsit elkámpicsorodtam, hogy annyit kellett tanulnom, hogy kb 3 napja nem írhattam blogot, de most jön egy kis pótlás. Mázlista lettem több szempontból is. Holnap ugye nincs suli, mert a tanároknak valami kihelyezett értekezletük van, így mi maradhatunk otthon. Jeje úgy érzem ez a péntek egy igazi istenáldás. Hamár napok vagy suli. /Gomen de másról nem tudok írni/ Kedden volt töri faktom és már most imádom *.* Töritanárom tartja, elkezdtünk ismételni, és még élveztem is. I love, History A keddi gis balhét is megúsztam egyébként kiderült, hogy a házit külön lapon kellett volna beadni, de nekem elnézte a tanár mert én hiányoztam. Úgy hogy juhéj! De utána nem voltam boldog ugyanis matektanárom élből leordította a fejemet matekórán, hogy miféle dolog, hogy nem adom le a múlt heti beadandót. Kösz, az persze kiment a fejéből, hogyén az első hetit sem adtam le mert akkor hiányoztam. És persze csak az én fejemet kell leordítani a másik pár hülyéjét nem, akik bazták beadni a cuccost. Nagyon jó volt mondhatom. A titkári tz-t is megírtam. Őszinte leszek: Egy deka betűt nem tanultam rá, mert 1. a többi tantárgy jobban érdekelt, 2 kurva sok volt az anyag. Ha választanom kéne, hogy titkárira vagy matekra készülök hát egyértelmű, hogy a matekra rakom a voksomat. Szerdán egyébként megírtuk a matek dogát, ezennel hivatalosan is utálom a számtani sorozatokat. De fősulin/egyetemen szeretnem kell majd őket. Szóval szerintem igazi boldogságban leszünk mi a mértani sorozatokkal együtt. Fúú mennyire imádni fogjuk mi egymást hárman gyerekek! /Kb addig amíg nem vágja a falhoz a matekkönyvét/ Ja és szerdán kihúztak felelni dupla irodalmon. Persze Haruka elmondja szépen a verselemzést stb erre persze mit csinál a tanár? Na akkor még tegyünk fel a mit tudom én hány órával ezelőtti anyagból kérdéseket. Köszi. Ötöst megkaptam ugyan de párosult az a megjegyzés is, hogy folyamatosan kéne tanulnom. Haha... Ha nem tanulnék folyamatosan akkor hogy a picsába elemeztem volna ötösre azt a fránya verset? /Nincs igazság a földön/ Holnap egyébként találkozok végre barátnőmmel és megyünk a belvárosba. Legalább beszélhetek vele egy jót :) Ja egyébként kiderült, hogy SG-re kurva sokan jelentkeztek. Nem tudom mi alapján osztottak be minket /Gondolom a beugrók alapján/ de sokan várólistára kerültek. És jippijájéé nem oda kerültem. Háhá gyerekek én szombaton most már mehetek is a Töri-matek fakra :) Úgy tűnik jól sikerülhetett a beugróm, ha nem kerültem várólistára :D Egyébként ne aggódjatok most már csak egy nap és újra hétvége :) Addig is pihenjetek azért és ne szakadjatok meg a tanulásban

Rohadt Gis

Haru — 2013-09-30 18:55:36

Fel lett baszva az agyam. A hülye ügyviteles társam egy homályos szart küldött át facebookon a füzetéről így azt se tudtam rendesen kisilabizálni mi a faszt írtak gis órán. TEtejébe semmi magyarázat, tankönyvet meg nem kaptunk amiből lehetne nézni az anyagot csak egy fasszopó munkafüzetet vetettek meg velünk. Hát a kurva anyjukat azt. Neten meg hiába kerestem a tankönyvet sehol semmi -,- Ilyen egy hülye oktatást, pont a szakmai cucchoz nem adnak tankönyvet. hát basszák meg. A hiányzókra sose gondolnak igaz? Na mindegy köpök ebbe a szarba, úgy se számít sehova se. Így is úgy is megyek továbbtanulni nem kell ide a rohadt gazdasági ismeretek. Csak a kibaszott OKJ-n számít. Holnap végre lesz emelt töri. Muhaha abból is lesz majd külön munka. ja és holnap titkári tz- Abból is fél anyag nincs meg tankönyv persze nuku. Tudjátok mit? Köpök a szarom szaktárgyaimra, legyen meg belőlük a kettes vagy a hármas azt csáó. Csak felhúzom magam ennyi szaron.